• Főoldal
  • Magyar őstörténet 1
    • Magyar őstörténet 2
    • Magyar őstörténet 3
    • Magyar őstörténet 4
    • Magyar őstörténet 5
    • Legfontosabb évszámok I.e. 4000 - I.sz. 1096
    • Legfontosabb évszámok 1102-1396
    • Legfontosabb évszámok 1401-1599
    • Legfontosabb évszámok 1600-1699
  • Legfontosabb évszámok 1703-1823
    • Legfontosabb évszámok 1825-1894
    • Legfontosabb évszámok 1895-1945
    • Legfontosabb évszámok 1946 -1968
    • Árpádházi fejedelmek és királyok.
    • Erdélyi uralkodók és fejedelmek
    • Vegyesházi uralkodók
    • Habsburg-ház
  • Mohácsi vész
    • 1848/49-es szabadságharc
    • A 13 Aradi vértanú
    • 1920 Trianon
    • 1956
    • Képgyüjtemény
    • Gasztroangyal-Erdély
    • Bakanóták 1
    • Bakanóták 2
    • Linkek
    • Linkek 2
  • Wass Albert élete
    • Vass Albert művei
    • Dsida Jenő élete
    • Dsida Jenő művei
    • Reményik Sándor élete
    • Reményik Sándor művei
    • Sajó Sándor élete
    • Sajó Sándor művei
    • Nyírő József élete
    • Nyírő József művei
    • Márai Sándor élete
    • Márai Sándor művei
  • Videóim
    • Magyaros videók
    • Magyar rockzenék
    • Külföldi rockzenék
    • Tunyogi Péter emlékoldal
    • Kárpátia koncert
    • Lord koncert
  • Újpest Fc története
    • Szusza Ferenc emlékoldal
    • Palesztina
    • Itt írhatsz nekem
    • RockDokk Online Rádió!!!
    • Drága csepp kismackóm.....
Picture

Wass Albert utolsó üzenete:

Picture
"Ez a mai nemzedék, ez kapott 50 évi agymosást. Néppé gyúrták a nemzetet! Az üzenetem az, hogy ébredjetek föl magyarok, s legyetek újra nemzet, váljatok nemzetté! Ahol nem az a fontos, hogy ki mennyi pénzt hoz az országba, hanem hogy ki mennyi jót, szépet és hasznosat tud cselekedni a magyar közösségért."

Picture

Regények, novellák, elbeszélések:

Picture


  • 1934 Farkasverem
  • 1940 Csaba
  • 1940 Mire a fák megnőnek
  • 1940 Jönnek!
  • 1941 A titokzatos őzbak (novellák)
  • 1941 Csalódás (Az ÜNNEP 1941. augusztus 15-ei számában)
  • 1943 A kastély árnyékában
  • 1943 Egyedül a világ ellen
  • 1943 Vérben és viharban
  • 1944 Tavaszi szél és más színművek
  • 1945 Valaki tévedett (novellák 1945-49-ből)
  • 1945 A költő és a macska (elbeszélések)
  • 1947 A rézkígyó
  • 1949 Zsoltár és trombitaszó – Örökösök (novellák, karcolatok, levelek – posztumusz kisregény 1949-ből)
  • 1949 Adjátok vissza a hegyeimet!
  • 1951 Ember az országút szélén
  • 1952 Elvész a nyom
  • 1953 Tizenhárom almafa
  • 1958 Az Antikrisztus és a pásztorok
  • 1959 A funtineli boszorkány
  • 1964 Átoksori kísértetek
  • 1965 Elvásik a veres csillag
  • 1967 Magukrahagyottak
  • 1974 Kard és kasza
  • 1975 Magyar örökségünk (Tanulmányok, hátrahagyott novellák, írások, interjúk)
  • 1978 Halálos köd Holtember partján
  • 1985 Hagyaték
  • 1989 Te és a világ (novellák)
  • Eliza (angolul íródott)
  • Igazságot Erdélynek!
  • Józan magyar szemmel I-II. (publicisztikák)
  • Karácsonyi üzenetek – A temető megindul
  • Magyar pólus (Újabban fölkutatott versek, novellák, tárcák, közéleti írások, interjúk és levelek)
  • Népirtás Erdélyben
  • Hűség bilincsében
  • Hanky tanár úr
  • Se szentek, se hősök
  • A szikla alatti férfi
  • A sólyom hangja
  • Csillag az éjszakában
  • Black Hammock
  • Magyar Számadás
  • Nem nyugaton kel fel a nap
  • Voltam

Versek, mesék:

Picture
  • 1927 Virágtemetés (vers)
  • 1942 Tavak könyve (mese)
  Tókirály és szile (Tavak könyve mesesorozat 1.)   A bölcs bölömbika (Tavak könyve mesesorozat 2.)   Évszakok teremtése (Tavak könyve mesesorozat 2.)   Csupafej, a jégmadár (Tavak könyve mesesorozat 4.)   Csámpás, a kis ruca (Tavak könyve mesesorozat 5.)  
  • 1947 A láthatatlan lobogó (vers)
  A bujdosó imája  
  • 1946 Erdők könyve (mese)
  Mese az erdőről (Erdők könyve sorozat 1.)   Bulámbuk (Erdők könyve sorozat 2.)   A vén gombacsináló (Erdők könyve sorozat 3.)   Éjjeli pávaszem (Erdők könyve sorozat 4.)   A kis szürke nyúl (Erdők könyve sorozat 5.)   A mátyás és az őz meséje (Erdők könyve sorozat 6.)  
  • 1971 Válogatott magyar mondák és népmesék
  A hunok útra kelnek (Hun mondák könyve sorozat 1.)   Isten kardja (Hun mondák könyve sorozat 2.)   Emese álma (Magyar mondák könyve sorozat 1.)   Vérszerződés (Magyar mondák könyve sorozat 2.)   Szerencsés Pista (Válogatott magyar népmesék sorozat 1.)   A zenélő ezüst kecske (Válogatott magyar népmesék sorozat 2.)   A legkisebbik királyfi és a táltos paripa (Magyar népmesék sorozat 3.)   A zöldszakállú király fia (Magyar népmesék sorozat 4.)   Okos Kata (Magyar népmesék sorozat 5.)   A hét holló (Magyar népmesék sorozat 6.) A repülő kastély



Üzenet haza:

Picture
Üzenem az otthoni hegyeknek:
  a csillagok járása változó.
  És törvényei vannak a szeleknek,
  esőnek, hónak, fellegeknek,
  és nincs ború, örökkévaló.
  A víz szalad, a kő marad,
  a kő marad.
 
   Üzenem a földnek: csak teremjen,
  ha sáska is rágja le vetését,
  ha vakond túrja is gyökeret.
  A világ fölött őrködik a Rend,
  s nem vész magja a nemes gabonának,
  de híre sem lesz egykor a csalánnak.
  A víz szalad, a kő marad,
  a kő marad.
 
   Üzenem az erdőnek: ne féljen,
  ha csattog is a baltások hada.
  Mert erősebb a baltánál a fa,
  s a vérző csonkból virradó tavaszon,
  Újra erdő sarjad győzedelmesen.
  S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
  a gyilkos vasat rég felfalta már
  s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
  hasznos anyaggá vált a föld alatt...
  A víz szalad, a kő marad,
  a kő marad...
 
   Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
  ha egyenlővé teszik is a földdel,
  nemzedéknek őrváltásain
  jönnek majd újra boldog építők,
  és kiássák a fundamentumot,
  s az erkölcs ősi hófehér kövére
  emelnek falat, tetőt, templomot.
 
   Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
  ki nem habarccsal és nem embervérrel
  köti meg a békesség falát,
  de szentelt vízzel és búzakenyérrel,
  és épít régi kőből új hazát.
  Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
  a fundamentum Istentől való,
  és IstentőI való az akarat,
  mely újra építi a falakat.
  A víz szalad, de a kő marad,
  a kő marad.
 
   És üzenem volt barátaimnak,
  kik megtagadják ma nevemet:
  ha fordul egyet újra a kerék,
  én akkor barátjok leszek,
  és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
  Kezet nyújtunk egymásnak, és megyünk,
  és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
  a víz szalad, de a kő marad,
  a kő marad.
 
  És üzenem mindenkinek,
  testvérnek, rokonnak, idegennek,
  gonosznak, jónak,
  hűségesnek és alávalónak,
  annak, akit a fájás űz, és annak
  kinek kezéhez vércsöppek tapadnak:
  vigyázzatok és imádkozzatok!
  Valahol fenn a magas ég alatt
  mozdulnak már lassan a csillagok,
  s a víz szalad, és csak a kő marad,
  a kő marad.
 
   Maradnak igazak és jók,
  a tiszták és békességesek,
  erdők, hegyek, tanok és emberek.
  Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!
  Likasztják már fönn az égben a rostát,
  s a csillagok tengelyét olajozzák
  szorgalmas angyalok.
  És lészen csillagfordulás megint,
  és miként hirdeti a Biblia:
  megméretik az embernek fia,
  s ki mint vetett, azonképpen arat,
  mert elfut a víz, és csak a kő marad,
  de a kő marad.
 

A láthatatlan lobogó:

Picture
Konok hűséggel hordozom
az úttalan bozótokon.

Seb a vállam és seb a markom,
de fogom, viszem és megtartom!

S fogcsikorgatva hirdetem:
nem ért véget a küzdelem!

Mert valami még megmaradt.
Görcs zsibbasztja a markomat,

de markomban még itt a Szó:
a láthatatlan lobogó!

Ereklyém, Kincsem. Fegyverem.
Magasra tartom s lengetem!

És védem, foggal és körömmel!
Vad dühvel és őrült örömmel!

És mentem, mindenek által,
íntépő, végső akarással!

Dúlt otthonom rég összedőlt.
Kifordult alólam a föld.

Társaimat ár elsodorta.
Mögöttem ég a poklok pokla.

Előttem vad sziklák merednek.
De nekivágok a meredeknek!

Mert élek még! Ha törten is,
ha vérben is, ha görcsben is,

még ha utolsó is vagyok,
kit az özönvíz meghagyott,

de harcom végig harcolom
s a lobogót megmarkolom!

Megmarkolom és nem hagyom,
ha le is szakad a két karom,

ha két lábam térdig kopik:
de feljutok a csúcsokig!

S utolsó jussomat, a Szót,
ezt a szent, tépett lobogót

kitűzöm fent az ormokon
s a csillagoknak meglobogtatom!


Záróvers:

Picture
Hajótörött vagyok a tengeren.
Palackomat a tengerbe vetem.
Belesóhajtottam a sorsomat,
félelmemet és sok bús gondomat.

S most száz pecséttel elzárt bánatom
a hullámok kedvének átadom.
Merül, örökre tán, a mélybe le
s aranyhalacskák játszanak vele.

De lehet, hogy még perce jő neki,
s egy bús hullám majd egyszer fölveti.
S kidobja egy kéz – tán az istené –
egy gondtalan kor lábai elé.

Borzadtan olvassák, kik rátalálnak
és úgy suttogják döbbenve, egymásnak.
"Valahol szörnyű vihar lehetett...
S a viharban egy nemzet elveszett...!"

Powered by Create your own unique website with customizable templates.