http://www.gasztroangyal.hu/
Gasztroangyal 39.adás
A székelyföldi kaland 1 rész
Adás: 2012. szeptember 29.
Kísérőnk: Józsa András, történész
Hol jártunk, mit láttunk, mit ettünk és miben segítettünk?
Andrással a Medve-tónál és a sósziklánál jártunk Szovátán. Jó sós vizet hoztunk a Géra-forrástól. Korond mellett bekukkantottunk a Likas-kőbe is! És még a kocsikulcsot is eldobtuk!
Sós Sándornál Kibéden „veres hagymát” kóstoltunk.
Csortán Erzsébet szakácsnővel, Szovátán túrófánkot sütöttünk.
Murvai István bányavazetővel „leugrottunk” a parajdi sóbányába.
Sinka Irénnél Nyikómalomfalván dagasztottunk, utána pityókás, vert kenyeret sütöttünk.
Farkas Edittel és Farkas Rékával Nyikómalomfalván, először erdei szederlekvárt főztünk, utána körtőskalácsot sütöttünk.
Domonkos István borgazdával a parajdi sóbányában található Borbarlang kincseiből kóstolgattunk.
Nagy Ildikó főszakács remekeiből a Madarasi Hargitán egy jót vacsoráztunk. A menü: pacalleves, töltelékes káposzta.
Szováta, Medve-tó
A Medve-tó Erdélyben, Maros megyében, Szovátán található sókarszton létrejött heliotermikus tó, mely 1875-ben keletkezett. A világ legnagyobb heliotermikus tava. Alakja kiterített medvebőrre hasonlít, innen származik a neve. Sótartalma a felszínen 100 g/l, mélyebben 220-300 g/l. Vize a helioterm jelenség következtében 35°C-ra is felmelegszik 2 m mélységig; de a tó kialakulásakor legmelegebb rétegében 80°C-ot is mértek. Hőmérséklete a beömlő édesvíz és a fürdőzők miatt csökkent. A tó vizét a múlt század óta használják a meddőség gyógyítására, de ajánlják különböző reumatikus és gyulladásos betegségek kezelésére is.
A Likas-kő
A Likas kő Hargita megyében, a Székelyudvarhelyről Szovátára vezető út jobb oldalán fekvő tisztáson áll, Korond előtt 3 kilométerre. A kő közepén egy szabályos karvastagságú lyuk látható. A likas kő egy kőkör közepén helyezkedik el.
A Likas kő mondája: Tartod várában lakott a rossz tündérek gonosz királynője. Egy másik várban pedig a jó tündérek királynője, Firtos lakott. Tartod féltékeny volt Firtos szépségére, ezért le akarta rombolni Firtos várát. Ördögöket hívott segítségül, akik csak úgy tudtak bejutni a várba, hogy a várkapu jobb félfája alatt lévő követ egy vasrúd segítségével kimozdították. Villám csapott beléjük, Tartod és az ördögök is porrá égtek. A kőbe szúrt vasrudat szétolvasztotta a villám, a kő pedig leesett mai helyére.
Parajd, Sóbánya
Parajd község Erdélyben, Hargita megyében. A Sóvidék központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányászati helye. A Sóhát, "Sóháttya", óriási kősótelep, amely a felszíntől közel 3 km mélységig nyúlik le, átmérője 1,2-1,4 km között változik. Már a rómaiak, később az avarok és a bolgár-szlávok is bányásztak itt sót. Szent István idejében a Maroson, királyi sószállító hajók vitték az ország belsejébe az itt bányászott sót. Az idetelepült székelyek szabad sóbányászati joggal rendelkeztek, amelyet véglegesen a Rákóczi szabadságharc leverése után szüntettek meg a habsburgok. A földalatti bányászat 1762-ben kezdődött, jelenleg csak ipari felhasználásra kerül az itt bányászott só. A kitermelt só helyén hatalmas csarnokok alakultak ki, melyek közül az egyiket megnyitották a látogatók és a gyógyulni vágyók számára.
A bánya levegője száraz és tiszta, mivel a só magába szívja a nedvességet, és megöli a kórokozókat, a hőmérséklete pedig egyenletes, ezáltal kiváló kezelési lehetőséget biztosít a légúti megbetegedésben szenvedők számára.
A padlót alkotó só olyan, mintha márványból volna, a mennyezeten levő rétegek pedig jól szemléltetik a sórétegek gyűrődéseit a felette levő rétegek nyomása alatt.
A sóbarlangban található egy kis templom - melynek oltára is sóból készült -, ahol felváltva tartanak misét és istentiszteletet a különböző felekezeteket képviselő papok, de rendeznek itt hangversenyeket is.
Kibéd
Község Erdélyben, Maros megyében. Az egykori Marosszék egyik legnépesebb faluja, a hagymatermesztés hazája. Kibéd kiemelkedő módon őrizte meg évtizedeken keresztül a népi hagyományokat, szokásokat, hiedelmeket. Mai napig él a farsang hagyománya, a szüreti bált minden évben megtartják, élnek az esküvőhöz, húsvéthoz, karácsonyhoz, újévhez kapcsolódó szokások.
A község Erdély szerte a vörös (lila) hagymájáról ismert, itt termesztik a legfinomabb vörös hagymát, melynek évszázados hagyománya van. A faluban majd minden háznál termelik, és ún. koszorúkba fonják és árusítják. Ebből is látszik, hogy a fő tevékenység és megélhetési lehetőség a mezőgazdaság. Ugyanakkor kisiparos tevékenységként a faluban gyapjúfeldolgozás, húsfeldolgozás, fafeldolgozás, malom, pékség is működik. A bővülő erdélyi idegenforgalom eredményeként a falusi turizmus nyert teret az utóbbi években.
Nyikómalomfalva
Falu Erdélyben, Hargita megyében, mely kádármestereiről, cifrabundáiról, székely kapuiról híres. 1910-ben 741, 1992-ben 733 római katolikus magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.
Madarasi Hargita
A Madarasi Hargita a vulkáni eredetű Hargita hegyvonulat legmagasabb része. A székelyek Szent Hegyeként ismert, többszörösen megénekelt magaslatról gyönyörű kilátás nyílik a terjedelmes Hargita kráterre, melyet körben a Mihályhavas, a Madarasi Hargita, a Rákosi Hargita, a Madéfalvi Tető és a Csicsói Hargita csúcsok által tagolt hegygerinc határol.
A déli oldalból ered a Hargita leghosszabb folyóvize, a Vargyas-patak.
A Madarasi Hargita csúcsán állva tiszta időben megnyílik a látogató előtt a látóhatár, mely szinte az egész Erdélyi Medencét felöleli. A horizontot nyugaton a 230 kilométerre fekvő Bihari Hegység, délen a 130 kilométerre fekvő Fogarasi Havasok, Királykő és Bucsecs határolja, keleten, 30-50 kilométernyi távolságban a Csíki havasok, a Gyimesek, a Nagyhagymás tömbje, északon pedig 50-70 kilométerre a Görgényi és a Kelemen havasok láthatók.
A székelyföldi kaland 1 rész
Adás: 2012. szeptember 29.
Kísérőnk: Józsa András, történész
Hol jártunk, mit láttunk, mit ettünk és miben segítettünk?
Andrással a Medve-tónál és a sósziklánál jártunk Szovátán. Jó sós vizet hoztunk a Géra-forrástól. Korond mellett bekukkantottunk a Likas-kőbe is! És még a kocsikulcsot is eldobtuk!
Sós Sándornál Kibéden „veres hagymát” kóstoltunk.
Csortán Erzsébet szakácsnővel, Szovátán túrófánkot sütöttünk.
Murvai István bányavazetővel „leugrottunk” a parajdi sóbányába.
Sinka Irénnél Nyikómalomfalván dagasztottunk, utána pityókás, vert kenyeret sütöttünk.
Farkas Edittel és Farkas Rékával Nyikómalomfalván, először erdei szederlekvárt főztünk, utána körtőskalácsot sütöttünk.
Domonkos István borgazdával a parajdi sóbányában található Borbarlang kincseiből kóstolgattunk.
Nagy Ildikó főszakács remekeiből a Madarasi Hargitán egy jót vacsoráztunk. A menü: pacalleves, töltelékes káposzta.
Szováta, Medve-tó
A Medve-tó Erdélyben, Maros megyében, Szovátán található sókarszton létrejött heliotermikus tó, mely 1875-ben keletkezett. A világ legnagyobb heliotermikus tava. Alakja kiterített medvebőrre hasonlít, innen származik a neve. Sótartalma a felszínen 100 g/l, mélyebben 220-300 g/l. Vize a helioterm jelenség következtében 35°C-ra is felmelegszik 2 m mélységig; de a tó kialakulásakor legmelegebb rétegében 80°C-ot is mértek. Hőmérséklete a beömlő édesvíz és a fürdőzők miatt csökkent. A tó vizét a múlt század óta használják a meddőség gyógyítására, de ajánlják különböző reumatikus és gyulladásos betegségek kezelésére is.
A Likas-kő
A Likas kő Hargita megyében, a Székelyudvarhelyről Szovátára vezető út jobb oldalán fekvő tisztáson áll, Korond előtt 3 kilométerre. A kő közepén egy szabályos karvastagságú lyuk látható. A likas kő egy kőkör közepén helyezkedik el.
A Likas kő mondája: Tartod várában lakott a rossz tündérek gonosz királynője. Egy másik várban pedig a jó tündérek királynője, Firtos lakott. Tartod féltékeny volt Firtos szépségére, ezért le akarta rombolni Firtos várát. Ördögöket hívott segítségül, akik csak úgy tudtak bejutni a várba, hogy a várkapu jobb félfája alatt lévő követ egy vasrúd segítségével kimozdították. Villám csapott beléjük, Tartod és az ördögök is porrá égtek. A kőbe szúrt vasrudat szétolvasztotta a villám, a kő pedig leesett mai helyére.
Parajd, Sóbánya
Parajd község Erdélyben, Hargita megyében. A Sóvidék központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányászati helye. A Sóhát, "Sóháttya", óriási kősótelep, amely a felszíntől közel 3 km mélységig nyúlik le, átmérője 1,2-1,4 km között változik. Már a rómaiak, később az avarok és a bolgár-szlávok is bányásztak itt sót. Szent István idejében a Maroson, királyi sószállító hajók vitték az ország belsejébe az itt bányászott sót. Az idetelepült székelyek szabad sóbányászati joggal rendelkeztek, amelyet véglegesen a Rákóczi szabadságharc leverése után szüntettek meg a habsburgok. A földalatti bányászat 1762-ben kezdődött, jelenleg csak ipari felhasználásra kerül az itt bányászott só. A kitermelt só helyén hatalmas csarnokok alakultak ki, melyek közül az egyiket megnyitották a látogatók és a gyógyulni vágyók számára.
A bánya levegője száraz és tiszta, mivel a só magába szívja a nedvességet, és megöli a kórokozókat, a hőmérséklete pedig egyenletes, ezáltal kiváló kezelési lehetőséget biztosít a légúti megbetegedésben szenvedők számára.
A padlót alkotó só olyan, mintha márványból volna, a mennyezeten levő rétegek pedig jól szemléltetik a sórétegek gyűrődéseit a felette levő rétegek nyomása alatt.
A sóbarlangban található egy kis templom - melynek oltára is sóból készült -, ahol felváltva tartanak misét és istentiszteletet a különböző felekezeteket képviselő papok, de rendeznek itt hangversenyeket is.
Kibéd
Község Erdélyben, Maros megyében. Az egykori Marosszék egyik legnépesebb faluja, a hagymatermesztés hazája. Kibéd kiemelkedő módon őrizte meg évtizedeken keresztül a népi hagyományokat, szokásokat, hiedelmeket. Mai napig él a farsang hagyománya, a szüreti bált minden évben megtartják, élnek az esküvőhöz, húsvéthoz, karácsonyhoz, újévhez kapcsolódó szokások.
A község Erdély szerte a vörös (lila) hagymájáról ismert, itt termesztik a legfinomabb vörös hagymát, melynek évszázados hagyománya van. A faluban majd minden háznál termelik, és ún. koszorúkba fonják és árusítják. Ebből is látszik, hogy a fő tevékenység és megélhetési lehetőség a mezőgazdaság. Ugyanakkor kisiparos tevékenységként a faluban gyapjúfeldolgozás, húsfeldolgozás, fafeldolgozás, malom, pékség is működik. A bővülő erdélyi idegenforgalom eredményeként a falusi turizmus nyert teret az utóbbi években.
Nyikómalomfalva
Falu Erdélyben, Hargita megyében, mely kádármestereiről, cifrabundáiról, székely kapuiról híres. 1910-ben 741, 1992-ben 733 római katolikus magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.
Madarasi Hargita
A Madarasi Hargita a vulkáni eredetű Hargita hegyvonulat legmagasabb része. A székelyek Szent Hegyeként ismert, többszörösen megénekelt magaslatról gyönyörű kilátás nyílik a terjedelmes Hargita kráterre, melyet körben a Mihályhavas, a Madarasi Hargita, a Rákosi Hargita, a Madéfalvi Tető és a Csicsói Hargita csúcsok által tagolt hegygerinc határol.
A déli oldalból ered a Hargita leghosszabb folyóvize, a Vargyas-patak.
A Madarasi Hargita csúcsán állva tiszta időben megnyílik a látogató előtt a látóhatár, mely szinte az egész Erdélyi Medencét felöleli. A horizontot nyugaton a 230 kilométerre fekvő Bihari Hegység, délen a 130 kilométerre fekvő Fogarasi Havasok, Királykő és Bucsecs határolja, keleten, 30-50 kilométernyi távolságban a Csíki havasok, a Gyimesek, a Nagyhagymás tömbje, északon pedig 50-70 kilométerre a Görgényi és a Kelemen havasok láthatók.
Gasztroangyal 40.adás
A székelyföldi kaland 2. rész
Adás: 2012. 10. 06.
Vendéglátónk és kísérőnk: Gáll Levente, Csíkmadaras
Akinek a főztjétől mennybe mentünk: Gáll Tímea , Csíkmadaras
Az esztena pásztori: Dándu Gábor , Csíkszentdomonkos
Amitől jóllaktunk : zakuszka, erdei vörös áfonya dzsem, sült báránycomb, tárkonyecetes, lilahagymás babsalátával, juhtúrós, sajtos eresztett puliszka.
Amit kóstoltunk : borvizek, tábortűznél sült orda.
Amerre kirándultunk : Gyilkos-tó, Békás-szoros, Esztena
Csíkmadaras
Község Erdélyben, Hargita megyében. Közigazgatásilag 2002 áprilisától lett önálló, azelőtt Csíkdánfalva községhez tartozott. Csíkszeredától 16 km-re északra, Gyergyószentmiklóstól délre 36 km tavolságra fekszik a Hargita-hegség és a Csíki-havasok által körülzárt medencében az Olt folyó mentén. Nevét madarakban gazdag területéről kaphatta, de lehet hogy solymászok faluja volt.
Lakói egykor vas és higanybányászattal foglalkoztak, azonban a 18. században kifogyott a vas, ekkor a felcsíki fazekasság központja, híres fazekas falu lett. A 19. század végére azonban ez is eltűnt a faluból. Gazdag termálvízkészletei, kiaknázatlan andezit telepei vannak.
Gyilkos-tó
A Gyilkos-tó egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében.
1837 nyarán a keletre fekvő Gyilkos-kő (1378 m) oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék nagy esőzések hatására lezúdult a völgybe, nekicsúszott a Cohárd délkeleti lábának és elzárta több patak folyását (Cohárd-patak, Likas-patak, Vereskő-patak, Lóhavas-patak, Juh-patak).
Egyediségét a keletkezése során a tóban elmerült fenyőfák, vízből kiemelkedő csonkjai adják.1968-as adatok szerint évente 4,88 cm hordalékkal töltődik fel, emberi beavatkozás nélkül 2080-ra a Gyilkos-tó teljesen eltűnik.
Békás-szoros
A Békás-szoros a Keleti-Kárpátok legszebb és leghosszabb szurdokvölgye (5km), amely Hargita megye északkeleti részén található. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park része.
A tényleges szorosnak három fő része van: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka. A szoros a 200-300 méter magas sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága, és a hegymászók paradicsoma. Csaknem valamennyi szikla függőleges oldalával fordul a Békás-patak medre felé, ezáltal alkotva magas falakat.
A Békás-szorost közrefogó hegycsúcsok: Kis-Cohárd (1344 m), Csíki-bükk (1264 m), Oltár-kő (1154 m), Mária-kő (1125 m). Az Oltárkő a Békás-szoros legszembetűnőbb sziklatornya. Jól elkülönül környezetétől és az egész szurdokvölgy fölött uralkodik. Csúcsára a Békás-szoros legszebb sziklamászó útjai vezetnek.
Az Oltár-kő nyugati lábánál a Lapos-kanyonon keresztülfolyva a Lapos-patak ömlik a Békás-patakba. A szurdok alsó részén, a Kis-Békás-patak mentén található a Kis-Békás-szoros.
Borvizek
A borvíz a szénsavat tartalmazó, többnyire savanykás forrásvíz, erdélyi neve. A borvíz rendszerint nátrium-karbonátot és kutanként változó, egyéb ásványi anyagokat is tartalmaz. Nevét onnan kapta, hogy savanykás íze a borra emlékeztet. Székelyföld gazdag borkutakban, aki tehette, borkútról hordta az ivóvizet.
Esztena
Az esztena a nyájak nyári szálláshelye. Minden tavasszal, a téli időszak alatt pajtában tartott, kecskéket és juhokat kihajtják a havasokon található legelőkre, azaz az esztenára. A pásztorok az esztenázás idején nem térnek haza naponta az anyagazdaságba, vagyis az esztena ideiglenes lakhely is egyben. Az esztenán nem könnyű az élet. Városi ember szinte el sem tudja képzelni, hogy így is lehet élni. A pásztorok reggeltől estig, napsütésben, vagy zuhogó esőben, megállás nélkül dolgoznak. Azon túl, hogy legeltetik és felügyelik a nyájat, legalább két alkalommal (reggel és este) megfejik az állatokat, majd ízletes sajtot, túrót és ordát készítenek.
Erdélynek főleg havasokban bővelkedő vidékein mindenütt tömegesen megtalálhatók.
A székelyföldi kaland 2. rész
Adás: 2012. 10. 06.
Vendéglátónk és kísérőnk: Gáll Levente, Csíkmadaras
Akinek a főztjétől mennybe mentünk: Gáll Tímea , Csíkmadaras
Az esztena pásztori: Dándu Gábor , Csíkszentdomonkos
Amitől jóllaktunk : zakuszka, erdei vörös áfonya dzsem, sült báránycomb, tárkonyecetes, lilahagymás babsalátával, juhtúrós, sajtos eresztett puliszka.
Amit kóstoltunk : borvizek, tábortűznél sült orda.
Amerre kirándultunk : Gyilkos-tó, Békás-szoros, Esztena
Csíkmadaras
Község Erdélyben, Hargita megyében. Közigazgatásilag 2002 áprilisától lett önálló, azelőtt Csíkdánfalva községhez tartozott. Csíkszeredától 16 km-re északra, Gyergyószentmiklóstól délre 36 km tavolságra fekszik a Hargita-hegség és a Csíki-havasok által körülzárt medencében az Olt folyó mentén. Nevét madarakban gazdag területéről kaphatta, de lehet hogy solymászok faluja volt.
Lakói egykor vas és higanybányászattal foglalkoztak, azonban a 18. században kifogyott a vas, ekkor a felcsíki fazekasság központja, híres fazekas falu lett. A 19. század végére azonban ez is eltűnt a faluból. Gazdag termálvízkészletei, kiaknázatlan andezit telepei vannak.
Gyilkos-tó
A Gyilkos-tó egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében.
1837 nyarán a keletre fekvő Gyilkos-kő (1378 m) oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék nagy esőzések hatására lezúdult a völgybe, nekicsúszott a Cohárd délkeleti lábának és elzárta több patak folyását (Cohárd-patak, Likas-patak, Vereskő-patak, Lóhavas-patak, Juh-patak).
Egyediségét a keletkezése során a tóban elmerült fenyőfák, vízből kiemelkedő csonkjai adják.1968-as adatok szerint évente 4,88 cm hordalékkal töltődik fel, emberi beavatkozás nélkül 2080-ra a Gyilkos-tó teljesen eltűnik.
Békás-szoros
A Békás-szoros a Keleti-Kárpátok legszebb és leghosszabb szurdokvölgye (5km), amely Hargita megye északkeleti részén található. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park része.
A tényleges szorosnak három fő része van: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka. A szoros a 200-300 méter magas sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága, és a hegymászók paradicsoma. Csaknem valamennyi szikla függőleges oldalával fordul a Békás-patak medre felé, ezáltal alkotva magas falakat.
A Békás-szorost közrefogó hegycsúcsok: Kis-Cohárd (1344 m), Csíki-bükk (1264 m), Oltár-kő (1154 m), Mária-kő (1125 m). Az Oltárkő a Békás-szoros legszembetűnőbb sziklatornya. Jól elkülönül környezetétől és az egész szurdokvölgy fölött uralkodik. Csúcsára a Békás-szoros legszebb sziklamászó útjai vezetnek.
Az Oltár-kő nyugati lábánál a Lapos-kanyonon keresztülfolyva a Lapos-patak ömlik a Békás-patakba. A szurdok alsó részén, a Kis-Békás-patak mentén található a Kis-Békás-szoros.
Borvizek
A borvíz a szénsavat tartalmazó, többnyire savanykás forrásvíz, erdélyi neve. A borvíz rendszerint nátrium-karbonátot és kutanként változó, egyéb ásványi anyagokat is tartalmaz. Nevét onnan kapta, hogy savanykás íze a borra emlékeztet. Székelyföld gazdag borkutakban, aki tehette, borkútról hordta az ivóvizet.
Esztena
Az esztena a nyájak nyári szálláshelye. Minden tavasszal, a téli időszak alatt pajtában tartott, kecskéket és juhokat kihajtják a havasokon található legelőkre, azaz az esztenára. A pásztorok az esztenázás idején nem térnek haza naponta az anyagazdaságba, vagyis az esztena ideiglenes lakhely is egyben. Az esztenán nem könnyű az élet. Városi ember szinte el sem tudja képzelni, hogy így is lehet élni. A pásztorok reggeltől estig, napsütésben, vagy zuhogó esőben, megállás nélkül dolgoznak. Azon túl, hogy legeltetik és felügyelik a nyájat, legalább két alkalommal (reggel és este) megfejik az állatokat, majd ízletes sajtot, túrót és ordát készítenek.
Erdélynek főleg havasokban bővelkedő vidékein mindenütt tömegesen megtalálhatók.
Gasztroangyal 41.adás
A székelyföldi kaland 3. rész
Adás: 2012. 10. 13.
Kísérőnk: Gáll Levente, Csíkmadaras
Vendéglátóink : Boros Csaba, pisztrángtenyésztő, Csíkszentdomonkos
Maczalik Ernő, biológia tanár, Karcfalva
János Zsolt, igazgató, Nimród Vadászegyesület
Sándor Barnabás, Nimród Vadászegyesület
Deáky András, nyugdíjazott tanár, Gyimesbükk
Amiből jóllaktunk : parázson sült pisztráng muzsdéval, pisztrángcsorba,csörögefánk, medvepörkölt, rozspálinka
Csíkszentdomonkos
Csíkszentdomokos falu Erdélyben, Hargita megyében. A Felcsíki-medence legészakibb és legnagyobb települése, három hosszú völgy találkozásánál alakult ki. Felcsík legnépesebb települése, lakosainak száma megközelíti a 6400 főt. Nevét Szent Domokosról kapta. A település gyönyörű helyen terül el, kilátás nyílik a Nagy- Hagymásra és az Egyeskőre.
Felcsík térségére összességében mondhatjuk, hogy hagyományőrző vidék, de Csíkszentdomokos talán reprezentatívabban őrzi hagyományait, népszokásait, táncait, népzenéjét. A faluban kis múzeum működik, amely a település hajdani építkezését, lakásbelsői és textíliáit egyaránt bemutatja. A hagyományőrzés nagyon jó példája a már hagyományosan megrendezésre kerülő kenderfesztivál.
Karcfalva
Mind a mai napig a két település, Karcfalva és Csíkjenőfalva egy községet alkotnak, mind közigazgatásilag, mind pedig egyházilag. Ez a Felcsík kistérség egyetlen községe, amely a térségre jellemző füzértelepülések két darabjaként helyezkedik el. Már az 1330-as években létezett, egykor járási székhely volt.
Gyimesbükk
Gyimesbükk községközpont Erdélyben, Bákó megyében. Gyimesbükk az utolsó falu Erdélyben, a Gyimes völgyben. A falu túlsó végén húzódott Trianon előtt a határ. Gyimesbükkön a Rákóczi-vár romjai alatt, néhány méterre a hajdani román-magyar határtól áll a hajdani Magyar Királyi Államvasutak egyik legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza. Az őrház 1897-ben épült. Az épület néhány éve Deáky Andrásnak, a helyi iskola nyugdíjas igazgatójának tulajdonába került, aki azt a helyi önkormányzatnak ajándékozta. 2007-ben a Budakeszi Kultúra Alapítvány indított gyűjtést Erdélyben és Magyarországon az őrház felújítására. 2008 pünkösdjére az épületet nemzetközi összefogással felújították, majd több ezer ember jelenléte mellett ünnepélyes keretek között adták át. Az átadásra Budapestről különvonat érkezett a helyszínre, amely szerelvényt az ipartörténeti értékként számon tartott 017-es Nohab húzta Gyimesbükkig. A felújított őrházban vasúttörténeti kiállítás látható.
Kik a csángók?
A csángók a Kárpátoktól keletre, elsősorban a Székelyföld szomszédságában, élő vagy onnan származó magyar népcsoportok összefoglaló neve. A csángó név (első előfordulása: 1400), amelynek eredeti jelentése: elkóborló, elvándorló. Lakhelyük, történelmi múltjuk és tájnyelvi sajátosságaik alapján elkülöníthető csoportjaik: a moldvai csángók Moldvában szétszórtan, legsűrűbben a Nyugati és a Délnyugati részen, a gyimesi csángók a Csíkból Moldvába vezető Gyimesi- szorosban, a Tatros folyó völgyében három községben élnek; a hétfalusi csángók a barcasági magyar falvak lakói; a dévai csángók a Bukovinából Hunyad vármegyébe telepített székelyek.
A székelyföldi kaland 3. rész
Adás: 2012. 10. 13.
Kísérőnk: Gáll Levente, Csíkmadaras
Vendéglátóink : Boros Csaba, pisztrángtenyésztő, Csíkszentdomonkos
Maczalik Ernő, biológia tanár, Karcfalva
János Zsolt, igazgató, Nimród Vadászegyesület
Sándor Barnabás, Nimród Vadászegyesület
Deáky András, nyugdíjazott tanár, Gyimesbükk
Amiből jóllaktunk : parázson sült pisztráng muzsdéval, pisztrángcsorba,csörögefánk, medvepörkölt, rozspálinka
Csíkszentdomonkos
Csíkszentdomokos falu Erdélyben, Hargita megyében. A Felcsíki-medence legészakibb és legnagyobb települése, három hosszú völgy találkozásánál alakult ki. Felcsík legnépesebb települése, lakosainak száma megközelíti a 6400 főt. Nevét Szent Domokosról kapta. A település gyönyörű helyen terül el, kilátás nyílik a Nagy- Hagymásra és az Egyeskőre.
Felcsík térségére összességében mondhatjuk, hogy hagyományőrző vidék, de Csíkszentdomokos talán reprezentatívabban őrzi hagyományait, népszokásait, táncait, népzenéjét. A faluban kis múzeum működik, amely a település hajdani építkezését, lakásbelsői és textíliáit egyaránt bemutatja. A hagyományőrzés nagyon jó példája a már hagyományosan megrendezésre kerülő kenderfesztivál.
Karcfalva
Mind a mai napig a két település, Karcfalva és Csíkjenőfalva egy községet alkotnak, mind közigazgatásilag, mind pedig egyházilag. Ez a Felcsík kistérség egyetlen községe, amely a térségre jellemző füzértelepülések két darabjaként helyezkedik el. Már az 1330-as években létezett, egykor járási székhely volt.
Gyimesbükk
Gyimesbükk községközpont Erdélyben, Bákó megyében. Gyimesbükk az utolsó falu Erdélyben, a Gyimes völgyben. A falu túlsó végén húzódott Trianon előtt a határ. Gyimesbükkön a Rákóczi-vár romjai alatt, néhány méterre a hajdani román-magyar határtól áll a hajdani Magyar Királyi Államvasutak egyik legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza. Az őrház 1897-ben épült. Az épület néhány éve Deáky Andrásnak, a helyi iskola nyugdíjas igazgatójának tulajdonába került, aki azt a helyi önkormányzatnak ajándékozta. 2007-ben a Budakeszi Kultúra Alapítvány indított gyűjtést Erdélyben és Magyarországon az őrház felújítására. 2008 pünkösdjére az épületet nemzetközi összefogással felújították, majd több ezer ember jelenléte mellett ünnepélyes keretek között adták át. Az átadásra Budapestről különvonat érkezett a helyszínre, amely szerelvényt az ipartörténeti értékként számon tartott 017-es Nohab húzta Gyimesbükkig. A felújított őrházban vasúttörténeti kiállítás látható.
Kik a csángók?
A csángók a Kárpátoktól keletre, elsősorban a Székelyföld szomszédságában, élő vagy onnan származó magyar népcsoportok összefoglaló neve. A csángó név (első előfordulása: 1400), amelynek eredeti jelentése: elkóborló, elvándorló. Lakhelyük, történelmi múltjuk és tájnyelvi sajátosságaik alapján elkülöníthető csoportjaik: a moldvai csángók Moldvában szétszórtan, legsűrűbben a Nyugati és a Délnyugati részen, a gyimesi csángók a Csíkból Moldvába vezető Gyimesi- szorosban, a Tatros folyó völgyében három községben élnek; a hétfalusi csángók a barcasági magyar falvak lakói; a dévai csángók a Bukovinából Hunyad vármegyébe telepített székelyek.