NEM! NEM! SOHA! 1920.június 04.
Mi, magyar és rokon népek, szkíta, szittya, párthus, hun, avar, besenyő, kun, jász, jazig, palóc, székely, csángó..., íjfeszítő, ragozó nyelvű, pentaton hangnemű..., együvé tartozó nemzetrészek valljuk, hogy, amit Isten összekötött, azt senki sem választhatja szét. Voltunk! Vagyunk! Leszünk! A Kárpát-Hazában, a Szent Korona oltalma alatt, Mária-és Boldogasszony Anyánk Birodalmában.
Legyen mementó Trianon , minden hazáját szerető Magyarnak!
Trianon rövid története:
Az első világháború végkifejletei:
1918. folyamán a központi hatalmak már mindenütt védekezésre szorultak.
1918. január 8-án Wilson - még Amerika hadbalépése előtt - közzéteszi a szenátushoz intézett tizennégy pontból álló üzenetét, mely az igazságos békekötés feltételeit tartalmazza.
Az üzenet 10-es pontja az alábbiak szerint szól:
"Ausztria-Magyarország népeinek, amelyeknek helyét a népek között megoltalmazni és biztosítani kívánjuk, legelső alkalommal lehetővé kell tenni önálló fejlődésüket."
1918. február 11-én Wilson újabb négy pontban foglalja össze álláspontját, mely szerint a népek akaratuk ellenére nem tolhatók egyik államból a másikba.
Ezzel egy időben a külföldre szökött cseh emigránsok vezérei (Masaryk és Benes) "megpecsételik" a monarchia és az ezeréves Magyarország sorsát.
1918. május 30-án az amerikai csehek és szlovákok megkötik a pittsburgi szerződést, mely kijelenti, hogy a szlovákok ha megfelelő autonómiát kapnak, akkor csatlakozni kívánnak Csehországhoz.
Wilson aki Masaryk rokona volt, a pittsburgi szerződés ürügyén, pártfogásába veszi a tervezett államot. Ennek következtében az antant hatalmak elismerik, az ekkor még NEM IS LÉTEZŐ Csehszlovákiát, hadviselő félnek.
1918. szeptember 18-án a szaloniki antant hadsereg áttört a bolgárok frontján, és ezzel megnyílt az út az Osztrák-Magyar Monarchia déli határai felé. A központi hatalmak sorsa ezzel megpecsételődött. A szeptember 26-i antant-seregek támadásának Németország nem tud ellenállni.
A német vezérkar a kormányt fegyverszünet megkötésére ösztönzi.
1918. október 5-én az antant-hatalmak felkérik Wilsont, hogy az általa elkészített dokumentum alapján, melyet ők már elfogadtak, kezdjen béketárgyalásokat.
Az antant-hatalmak valójában kivártak, arra számítva, hogy a központi hatalmak országain belül, a frontok megroppanását követően belső összeomlás fog bekövetkezni. Ez be is következett.
1918. október 17-én Tisza István miniszterelnök a parlamentben bejelenti: "elvesztettük a háborút". Megszerveződik a Károlyi Mihály féle Nemzeti Tanács.
1918. október 29-én Zágrábban, a horvát tartománygyűlés kikiáltja a Magyarországtól való elszakadást.
1918. október 30-án a Nemzeti Tanács magához veszi a hatalmat.
Másnap meggyilkolták Tisza Istvánt.
1918. november 1-én Károlyi kormánya elrendeli a magyar csapatok fegyverletételét, mely végzetes hatással van az október 24.-én megindult olasz offenzíva ellen védekező magyar csapatokra.
1918. november 3-án megkötik az olaszokkal a padovai fegyverszünetet, amely Magyarország régi határait tekinti demarkációs vonalnak.
Károlyi Mihályék megkötik a belgrádi fegyverszünetet, mely a Maros-Dráva vonaláig kiszolgáltatja Magyarországot a megszállásnak.
1918. november 13-án Károlyi lemond az államügyek vezetésében való részvételről.
1918. november 16-án Károlyi Mihály elnökségével kikiáltják a köztársaságot.
Az antant semmit nem tesz, hol vannak a wilsoni elvek:
A csehek betörnek a Felvidékre, a románok az alsó vidékeinken kalandoznak.
1918. október 30-án a tót, november 25-én a szerb és december 1-én a román "népgyűlések" részvevői kimondták a Magyarországtól való elszakadást. Valójában népgyülésnek nem minösülö események voltak.
A megszállók az elrabolt területeket - a békekonferencia döntését be sem várva - mindjárt impériumuk alá veszik.
A kormányunk fegyveres erővel nem tud ellenállni, mert saját hadügyminisztere, Linder is azt hirdeti, hogy �Nem akarok katonát látni!"
A kormányban uralkodó viszájok, elősegítették a köztársaság összeomlását.
1919. március 21-én a Vix jegyzék - újabb országrészek kiürítését követelő antant jegyzék - hatása alatt Károlyi átadja a hatalmat a szociáldemokratáknak, kik Kun Bélával egyeznek meg, és megnyílik az út a bolsevizmus felé.
1919. május elején egészen a Tiszáig vonultak.
1919. június 25-én a ludovikások és a dunai monitorok ellenforradalmi fölkelése következett be, melyet vérbefojtottak.
1919. június végén a vörös hadsereg megtámadta a cseheket, azonban Clemenceau fenyegető jegyzéke vissza parancsolta őket.
A vörös hadsereg ezután a románok ellen fordult, de a kezdeti sikerek ellenére, vereséget szenvedtek.
1919. július 31-én a népbiztosok megszöknek, és a románok harc nélkül megszállják Budapestet és a Duna vonalát. Ezután három és fél hónapon keresztül, zavartalanul fosztogatják az országot.
Az antant államokban, mára már senki sem vette komolyan a Wilsoni elveket. Mindenki természetesnek találta, hogy a legyőzött államokra minden feltételt rá lehet és rá kell kényszeríteni.
A győzők vezetői a legyőzött államok meghallgatása, részvétele nélkül határoztak, majd kijelentették, hogy a meghozott határozatok megváltoztathatatlanok.
Magyarország helyzetét különösen nehézzé tették a szerbek, románok és csehek Párizsban tevékenykedő képviselői és ágensei. Különösképpen mert az antant Franciaország érdekkörébe tartozó területnek tekintette a közép Duna völgyét.
A kommunista kormányzat bukása után Peidl Gyula alakított kormányt.
A román megszállás alatt álló Aradról, Szegedre tette át székhelyét Károlyi Gyula gróf, ki május 5-én kormányt alakított, melynek hadügyminisztere Horthy Miklós lett. Horthy szervezte meg a nemzeti hadsereget.
Károlyi lemondása után, Ábrahám Ernő került a helyére, de lemondva róla mint fővezér megszállta a Dunántúlt.
1919. november közepén, az antant hatalmak sürgetésére a románok kiürítették Budapestet, és a Duna-Tisza közét.
1919. november 16-án Horthy Miklós a nemzeti hadsereg élén bevonult Budapestre, majd megszállta az ország többi - román uralom alól felszabadult - részét is.
1919. november 22-én Sir Clerk antant kiküldött segédletével, Huszár Károly vezetésével koncentrációs kormány alakult. Ez a kormány kapott meghívást a Párizsi béketárgyalásokra.
1919. év folyamán a békét diktáló nagyhatalmak kisebbségi szerződéseket kötöttek Csehországgal, Szerbiával és Romániával, mivel maguk is érezték, hogy Közép-Európa új rendezése nemzetiségi szempontból veszélyes helyzetet teremt. Az utódállamokban megnyilvánuló féktelen nacionalizmus is aggodalmat keltett bennük.
1920. január 7.-én Párizsba érkezett a magyar delegáció, Apponyi Albert gróf vezetése alatt, Bethlen István gróf és Teleki Pál gróf segédletével.
1920. január 15-én Apponyi gróf lehetőséget kapott arra, hogy ismertesse a magyar álláspontot. Apponyi gróf több nyelven is próbálkozott a konferencia tagjait meggyőzni a Magyarországnak szabott feltételek igazságtalan és esztelen voltáról, mind hiába. Hiába bizonygatta a delegáció a feltételek történelmi, gazdasági, néprajzi képtelenségeit, hiába a wilsoni - be nem tartott - elvek.
1920. március 1-én a már létrejött nemzetgyűlés, Horthy Miklóst választotta meg kormányzónak.
1920. tavaszán az antant hatalmak többszöri felszólítása után, a románok kiürítették a Tiszántúlt is.
1920. május 5-én kapta kézhez a magyar delegáció a konferencia elnökének, Millerandnak levelét, melyben közölte, hogy a feltételek változatlanok, követelte az abban foglaltak véglegesítését. Millerand kísérőlevele ezenkívül kilátásba helyezte, hogy a határok legkirívóbb igazságtalanságait annak idején orvosolni fogják, és a Csehszlovákiához csatolt ruténföld autonómiát kap, és maga dönthet sorsának irányítása felől. Már tudjuk, hogy ezekből az ígéretekből, SEMMI NEM VALÓSULT MEG!
1920. június 4-én Apponyi lemondása után, a versaillesi kis Trianon kastélyban, Bénárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche Lázár Alfréd írták alá a szerződést.
1920. november 13-án a nemzetgyűlés iktatta törvénybe.
Kihirdetése után mint 1921: XXX. törvénycikk került a magyar törvények tárába.
A trianoni békeszerződés, hogy éket verjen a magyar és osztrák nemzet közé, Nyugat-Magyarországot Ausztriának ítélte, de egyenlőre Magyarország kezében maradt.
1921. július 26-án vált kötelező jellegű nemzetközi okirattá a szerződés.
Ezzel egy időben az osztrákok követelni kezdték a nyugati magyar terület átadását, melyet a csehek fenyegető fellépése is támogatott. Az osztrákok megkísérelték a terület megszállását, de minden felé magyar csapatok ellenállása fogadta őket.
Bethlen visszautasította az illetéktelen cseh beavatkozást, azután a mindig magyarbarát Olaszország közvetítését kérte.
1921. október 12-én Velencében aláírták az osztrák-magyar megegyezést.
Ennek értelmében a Nyugat-Magyarország nagyobb része az osztrákoké lett, de kimondta, hogy Sopronban és környékén népszavazást kell tartani.
1921. december 14-én a NÉPSZAVAZÁSON FÖLÉNYESEN GYŐZÖTT A MAGYARORSZÁGHOZ VALÓ HŰSÉG GONDOLATA!
Ezért is szokták mondani, hogy Sopron a leghűségesebb magyar város!
A 14 részből és 364 cikkelyből álló trianoni szerződés rettentően megcsonkította Magyarországot. A háború előtti 325.411 négyzetkilométernyi területből, csak 92.833 négyzetkilométernyi maradt.
A 20.900.000 lakosból, csak 7.980.000 maradt. Vagyis ELVETTÉK AZ ORSZÁG TERÜLETÉNEK HÁROMNEGYED RÉSZÉT, 72 százalékát, NÉPESSÉGÉNEK KÉTHARMADÁT, 64 százalékát.
Sok egyéb igazságtalanság mellett, a győztes államok zálogjogot kaptak Magyarország minden állami jövedelmére, amit aztán 1930-ban a hágai konferencia rendezett.
Az utódállamokat végtelenül nyugtalanította, hogy Magyarország a trianoni szerződést nem tekinti véglegesnek s az első pillanattól annak revízióját követeli. Ezért Magyarországgal szemben állandóan a legrosszabb indulatú politikát folytatták, ádáz propagandába kezdtek ellenünk.
A Magyarországra rótt békefeltételek olyan súlyosak voltak, hogy azokat még a győztes nagyhatalmak országaiban sem fogadta egyhangú helyeslés.
A magyar közvélemény első visszahatása az ország feldarabolása ellen abban a jelszóban fejeződött ki, amely azóta már világhírű lett: "NEM! NEM! SOHA!" Megalakult a Területvédő Liga, majd Revíziós Liga s igyekezett lelket önteni az elcsüggedt magyarságba, megkísérelte, hogy az első összekötő szálakat megteremtse a külföld felé. Mindenfelé szavalták, majd megzenésítették és énekelték is Pap-Váry Elemérné örökszép imádságát, a Magyar "HISZEKEGY"-et.
A külföldi propaganda első komoly kísérletének érdeme a Pesti Hírlapé.
A lap a békefeltételek megismerése után, több nyelven külön számot jelentettet meg a tervezett országcsonkítás igazságtalanságainak, képtelenségeinek kimutatására, és ezt a számot 1920 februárjában sok ezer példányba juttatta el külföldre.
Ezt követöen 1927-ben Lord Rothermere Igazságot Magyarországnak "Justicer for Hungary " mozgalma elindította a magyarok jogsértéseinek elismeréséért vívott harcot nemzetközi porondon.Ennek eredeménye az lett,hogy 160 brit alsóházi képviselö részvételével megalakult az angol parlamentben egy "parlamenti bizottság a trianoni békeszerzödés módosítására ",majd négyhatalmi bizottság ült össze a vitás határkérdések rendezésére, de itt ekkor még a német igények kerültek elötérbe,majd késöbb 1938-ban a müncheni megállapodás utáni idöszakban vette kezdetét a magyar revízió elör Felvidék nagyobb részének ,majd Kárpátalja, Erdély egy részének és végül 1941-ben Délvidék egy részének visszacsatolásával ért véget.
A II.világháborút követö Párizsi békeszerzödés 1947-ben egy a trianoninál is csonkítóbb határokat szabott meg elszakítva magyarok millióit egymástól . A következmények ma is érezhetök a "trianon szindróma" létezik és negatív hatássát az egész nemzetre fejti ki, függetlenül attól, hogy határ melyik oldalán élö nemzetrészröl van szó.
1918. folyamán a központi hatalmak már mindenütt védekezésre szorultak.
1918. január 8-án Wilson - még Amerika hadbalépése előtt - közzéteszi a szenátushoz intézett tizennégy pontból álló üzenetét, mely az igazságos békekötés feltételeit tartalmazza.
Az üzenet 10-es pontja az alábbiak szerint szól:
"Ausztria-Magyarország népeinek, amelyeknek helyét a népek között megoltalmazni és biztosítani kívánjuk, legelső alkalommal lehetővé kell tenni önálló fejlődésüket."
1918. február 11-én Wilson újabb négy pontban foglalja össze álláspontját, mely szerint a népek akaratuk ellenére nem tolhatók egyik államból a másikba.
Ezzel egy időben a külföldre szökött cseh emigránsok vezérei (Masaryk és Benes) "megpecsételik" a monarchia és az ezeréves Magyarország sorsát.
1918. május 30-án az amerikai csehek és szlovákok megkötik a pittsburgi szerződést, mely kijelenti, hogy a szlovákok ha megfelelő autonómiát kapnak, akkor csatlakozni kívánnak Csehországhoz.
Wilson aki Masaryk rokona volt, a pittsburgi szerződés ürügyén, pártfogásába veszi a tervezett államot. Ennek következtében az antant hatalmak elismerik, az ekkor még NEM IS LÉTEZŐ Csehszlovákiát, hadviselő félnek.
1918. szeptember 18-án a szaloniki antant hadsereg áttört a bolgárok frontján, és ezzel megnyílt az út az Osztrák-Magyar Monarchia déli határai felé. A központi hatalmak sorsa ezzel megpecsételődött. A szeptember 26-i antant-seregek támadásának Németország nem tud ellenállni.
A német vezérkar a kormányt fegyverszünet megkötésére ösztönzi.
1918. október 5-én az antant-hatalmak felkérik Wilsont, hogy az általa elkészített dokumentum alapján, melyet ők már elfogadtak, kezdjen béketárgyalásokat.
Az antant-hatalmak valójában kivártak, arra számítva, hogy a központi hatalmak országain belül, a frontok megroppanását követően belső összeomlás fog bekövetkezni. Ez be is következett.
1918. október 17-én Tisza István miniszterelnök a parlamentben bejelenti: "elvesztettük a háborút". Megszerveződik a Károlyi Mihály féle Nemzeti Tanács.
1918. október 29-én Zágrábban, a horvát tartománygyűlés kikiáltja a Magyarországtól való elszakadást.
1918. október 30-án a Nemzeti Tanács magához veszi a hatalmat.
Másnap meggyilkolták Tisza Istvánt.
1918. november 1-én Károlyi kormánya elrendeli a magyar csapatok fegyverletételét, mely végzetes hatással van az október 24.-én megindult olasz offenzíva ellen védekező magyar csapatokra.
1918. november 3-án megkötik az olaszokkal a padovai fegyverszünetet, amely Magyarország régi határait tekinti demarkációs vonalnak.
Károlyi Mihályék megkötik a belgrádi fegyverszünetet, mely a Maros-Dráva vonaláig kiszolgáltatja Magyarországot a megszállásnak.
1918. november 13-án Károlyi lemond az államügyek vezetésében való részvételről.
1918. november 16-án Károlyi Mihály elnökségével kikiáltják a köztársaságot.
Az antant semmit nem tesz, hol vannak a wilsoni elvek:
A csehek betörnek a Felvidékre, a románok az alsó vidékeinken kalandoznak.
1918. október 30-án a tót, november 25-én a szerb és december 1-én a román "népgyűlések" részvevői kimondták a Magyarországtól való elszakadást. Valójában népgyülésnek nem minösülö események voltak.
A megszállók az elrabolt területeket - a békekonferencia döntését be sem várva - mindjárt impériumuk alá veszik.
A kormányunk fegyveres erővel nem tud ellenállni, mert saját hadügyminisztere, Linder is azt hirdeti, hogy �Nem akarok katonát látni!"
A kormányban uralkodó viszájok, elősegítették a köztársaság összeomlását.
1919. március 21-én a Vix jegyzék - újabb országrészek kiürítését követelő antant jegyzék - hatása alatt Károlyi átadja a hatalmat a szociáldemokratáknak, kik Kun Bélával egyeznek meg, és megnyílik az út a bolsevizmus felé.
1919. május elején egészen a Tiszáig vonultak.
1919. június 25-én a ludovikások és a dunai monitorok ellenforradalmi fölkelése következett be, melyet vérbefojtottak.
1919. június végén a vörös hadsereg megtámadta a cseheket, azonban Clemenceau fenyegető jegyzéke vissza parancsolta őket.
A vörös hadsereg ezután a románok ellen fordult, de a kezdeti sikerek ellenére, vereséget szenvedtek.
1919. július 31-én a népbiztosok megszöknek, és a románok harc nélkül megszállják Budapestet és a Duna vonalát. Ezután három és fél hónapon keresztül, zavartalanul fosztogatják az országot.
Az antant államokban, mára már senki sem vette komolyan a Wilsoni elveket. Mindenki természetesnek találta, hogy a legyőzött államokra minden feltételt rá lehet és rá kell kényszeríteni.
A győzők vezetői a legyőzött államok meghallgatása, részvétele nélkül határoztak, majd kijelentették, hogy a meghozott határozatok megváltoztathatatlanok.
Magyarország helyzetét különösen nehézzé tették a szerbek, románok és csehek Párizsban tevékenykedő képviselői és ágensei. Különösképpen mert az antant Franciaország érdekkörébe tartozó területnek tekintette a közép Duna völgyét.
A kommunista kormányzat bukása után Peidl Gyula alakított kormányt.
A román megszállás alatt álló Aradról, Szegedre tette át székhelyét Károlyi Gyula gróf, ki május 5-én kormányt alakított, melynek hadügyminisztere Horthy Miklós lett. Horthy szervezte meg a nemzeti hadsereget.
Károlyi lemondása után, Ábrahám Ernő került a helyére, de lemondva róla mint fővezér megszállta a Dunántúlt.
1919. november közepén, az antant hatalmak sürgetésére a románok kiürítették Budapestet, és a Duna-Tisza közét.
1919. november 16-án Horthy Miklós a nemzeti hadsereg élén bevonult Budapestre, majd megszállta az ország többi - román uralom alól felszabadult - részét is.
1919. november 22-én Sir Clerk antant kiküldött segédletével, Huszár Károly vezetésével koncentrációs kormány alakult. Ez a kormány kapott meghívást a Párizsi béketárgyalásokra.
1919. év folyamán a békét diktáló nagyhatalmak kisebbségi szerződéseket kötöttek Csehországgal, Szerbiával és Romániával, mivel maguk is érezték, hogy Közép-Európa új rendezése nemzetiségi szempontból veszélyes helyzetet teremt. Az utódállamokban megnyilvánuló féktelen nacionalizmus is aggodalmat keltett bennük.
1920. január 7.-én Párizsba érkezett a magyar delegáció, Apponyi Albert gróf vezetése alatt, Bethlen István gróf és Teleki Pál gróf segédletével.
1920. január 15-én Apponyi gróf lehetőséget kapott arra, hogy ismertesse a magyar álláspontot. Apponyi gróf több nyelven is próbálkozott a konferencia tagjait meggyőzni a Magyarországnak szabott feltételek igazságtalan és esztelen voltáról, mind hiába. Hiába bizonygatta a delegáció a feltételek történelmi, gazdasági, néprajzi képtelenségeit, hiába a wilsoni - be nem tartott - elvek.
1920. március 1-én a már létrejött nemzetgyűlés, Horthy Miklóst választotta meg kormányzónak.
1920. tavaszán az antant hatalmak többszöri felszólítása után, a románok kiürítették a Tiszántúlt is.
1920. május 5-én kapta kézhez a magyar delegáció a konferencia elnökének, Millerandnak levelét, melyben közölte, hogy a feltételek változatlanok, követelte az abban foglaltak véglegesítését. Millerand kísérőlevele ezenkívül kilátásba helyezte, hogy a határok legkirívóbb igazságtalanságait annak idején orvosolni fogják, és a Csehszlovákiához csatolt ruténföld autonómiát kap, és maga dönthet sorsának irányítása felől. Már tudjuk, hogy ezekből az ígéretekből, SEMMI NEM VALÓSULT MEG!
1920. június 4-én Apponyi lemondása után, a versaillesi kis Trianon kastélyban, Bénárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche Lázár Alfréd írták alá a szerződést.
1920. november 13-án a nemzetgyűlés iktatta törvénybe.
Kihirdetése után mint 1921: XXX. törvénycikk került a magyar törvények tárába.
A trianoni békeszerződés, hogy éket verjen a magyar és osztrák nemzet közé, Nyugat-Magyarországot Ausztriának ítélte, de egyenlőre Magyarország kezében maradt.
1921. július 26-án vált kötelező jellegű nemzetközi okirattá a szerződés.
Ezzel egy időben az osztrákok követelni kezdték a nyugati magyar terület átadását, melyet a csehek fenyegető fellépése is támogatott. Az osztrákok megkísérelték a terület megszállását, de minden felé magyar csapatok ellenállása fogadta őket.
Bethlen visszautasította az illetéktelen cseh beavatkozást, azután a mindig magyarbarát Olaszország közvetítését kérte.
1921. október 12-én Velencében aláírták az osztrák-magyar megegyezést.
Ennek értelmében a Nyugat-Magyarország nagyobb része az osztrákoké lett, de kimondta, hogy Sopronban és környékén népszavazást kell tartani.
1921. december 14-én a NÉPSZAVAZÁSON FÖLÉNYESEN GYŐZÖTT A MAGYARORSZÁGHOZ VALÓ HŰSÉG GONDOLATA!
Ezért is szokták mondani, hogy Sopron a leghűségesebb magyar város!
A 14 részből és 364 cikkelyből álló trianoni szerződés rettentően megcsonkította Magyarországot. A háború előtti 325.411 négyzetkilométernyi területből, csak 92.833 négyzetkilométernyi maradt.
A 20.900.000 lakosból, csak 7.980.000 maradt. Vagyis ELVETTÉK AZ ORSZÁG TERÜLETÉNEK HÁROMNEGYED RÉSZÉT, 72 százalékát, NÉPESSÉGÉNEK KÉTHARMADÁT, 64 százalékát.
Sok egyéb igazságtalanság mellett, a győztes államok zálogjogot kaptak Magyarország minden állami jövedelmére, amit aztán 1930-ban a hágai konferencia rendezett.
Az utódállamokat végtelenül nyugtalanította, hogy Magyarország a trianoni szerződést nem tekinti véglegesnek s az első pillanattól annak revízióját követeli. Ezért Magyarországgal szemben állandóan a legrosszabb indulatú politikát folytatták, ádáz propagandába kezdtek ellenünk.
A Magyarországra rótt békefeltételek olyan súlyosak voltak, hogy azokat még a győztes nagyhatalmak országaiban sem fogadta egyhangú helyeslés.
A magyar közvélemény első visszahatása az ország feldarabolása ellen abban a jelszóban fejeződött ki, amely azóta már világhírű lett: "NEM! NEM! SOHA!" Megalakult a Területvédő Liga, majd Revíziós Liga s igyekezett lelket önteni az elcsüggedt magyarságba, megkísérelte, hogy az első összekötő szálakat megteremtse a külföld felé. Mindenfelé szavalták, majd megzenésítették és énekelték is Pap-Váry Elemérné örökszép imádságát, a Magyar "HISZEKEGY"-et.
A külföldi propaganda első komoly kísérletének érdeme a Pesti Hírlapé.
A lap a békefeltételek megismerése után, több nyelven külön számot jelentettet meg a tervezett országcsonkítás igazságtalanságainak, képtelenségeinek kimutatására, és ezt a számot 1920 februárjában sok ezer példányba juttatta el külföldre.
Ezt követöen 1927-ben Lord Rothermere Igazságot Magyarországnak "Justicer for Hungary " mozgalma elindította a magyarok jogsértéseinek elismeréséért vívott harcot nemzetközi porondon.Ennek eredeménye az lett,hogy 160 brit alsóházi képviselö részvételével megalakult az angol parlamentben egy "parlamenti bizottság a trianoni békeszerzödés módosítására ",majd négyhatalmi bizottság ült össze a vitás határkérdések rendezésére, de itt ekkor még a német igények kerültek elötérbe,majd késöbb 1938-ban a müncheni megállapodás utáni idöszakban vette kezdetét a magyar revízió elör Felvidék nagyobb részének ,majd Kárpátalja, Erdély egy részének és végül 1941-ben Délvidék egy részének visszacsatolásával ért véget.
A II.világháborút követö Párizsi békeszerzödés 1947-ben egy a trianoninál is csonkítóbb határokat szabott meg elszakítva magyarok millióit egymástól . A következmények ma is érezhetök a "trianon szindróma" létezik és negatív hatássát az egész nemzetre fejti ki, függetlenül attól, hogy határ melyik oldalán élö nemzetrészröl van szó.
A trianoni béketárgyalás egyes résztvevöinek és néhány kortárs politikusnak véleménye a döntésröl:
Franciák:
Henry Pozzi diplomata:"Benes a legszörnyűbb földrajzi, néprajzi és történelmi ostobaságokat is könnyed nyugodt mosollyal adta elő.Még önmagával is többször ellentmondásba keveredett.A nagyhatalmak képviselőinek egyike sem mert tiltakozni ellene.Mindenki félt ,hogy felszólalása a kérdésben való kétségbeejtő tájékozatlanságát bizonyítaná...Trianon a szabad zsákmány vásártere volt. Trianonban nem arról volt szó,hogy kinek van igaza,hanem arról kinek érdeke,hogy igazat adjanak neki..A nagy békebírók még elemi szinten sem ismerték azon nemzetek földrajzát,néprajzát és történelmét,amelyek sorsát intézték.Ez nemcsak Wilsonról mondható el.Lyold George se volt tájékozottabb.Clemenceau elképesztően tudatlan volt mindennel kapcsolatban,a ami Franciaország határain kívül esett.". "Pasics,Masaryk,Benes és Bratianu ,de különösen Wilson és Clemenceau olyan játékot játszottak,mely a világtörténelem szégyene lesz. Térképek meghamisításával,okmányok megcsonkolásával és városi lócsiszárhoz illő fogásokkal operáltak. A tisztelt grémium volt annyira agyalágyult ,hogy így rá lehetett szedni. A trianoni békeszerződés revíziója elől nem lehet kitérni... "
Pozzi a béketárgyalás résztvevője írja: "Az Európa sorsát eldöntő politikusok annyit tudtak Magyarország földrajzáról és történelméről,mint az a 10 éves kisdiák, akinek bizonyítványába a magyarországi tanítónő nem írja bele ezt a mondatot: a felsőbb osztályba léphet.. Köztük is a legnagyobb tekintély az önmaga által meghirdetett elvekkel is gyakran ellentmondásba keveredő Wilson amerikai elnök volt, aki rendszeresen összetévesztette a szlovákokat a szlovénekkel, s akin az egyre súlyosabb jelekben megnyilvánuló elmebaj ekkorra már annyira elhatalmasodott,hogy ezt diplomatái alig bírták mások előtt titkolni,majd fél év múlva meg is halt.Ezt a beteg Wilsont Masaryk könnyen tudta befolyásolni koholmányaival."
Declassé francia külügyminiszter a szerződés aláírása után így fogalmazott: " Egy nemzet sincs megalázva azzal,hogy legyőzték vagy ha aláírt késsel a torkán egy végzetes békeszerződést.Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik,ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja.Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás ."
Ezt mondta egy francia politikus, aki hozzájárult ahhoz,hogy bele se nézzenek az Apponyiék által összegyűjtött és átadott ellenérvként szolgáló dokumentumokba.
Veterlé abbé 1921.június 17-én a francia képviselőházban kijelentette : "Bizonyos vagyok benne, hogy népszavazás esetén sem a csehek, sem a románok ,sem a szerbek nem kapták volna meg a szükséges szavazatok egyharmadát sem"
A francia Yves de Daruvar szerint: Az amerikai segítséggel győzelemre segített antant hatalmak gyűlöletet és kisebbségi érzést éreztek a legyőzöttekkel szemben...Benes már 1919.december 2-án közölte Tempsben,hogy majdan az összeülő konferencia határozata a magyar állam határaira végleges, azon semmmit nem fognak változtatni "
Pezel francia képviselő: " a magyar békerevízió nélkül nincs lehetősége az európai békének. "
Desbons francia megfigyelő publicista: "A béketárgyalásokon a tudatlanság, a lelkiismeretlenség és az elfogultság uralkodott".
Henry Pozzi diplomata:"Benes a legszörnyűbb földrajzi, néprajzi és történelmi ostobaságokat is könnyed nyugodt mosollyal adta elő.Még önmagával is többször ellentmondásba keveredett.A nagyhatalmak képviselőinek egyike sem mert tiltakozni ellene.Mindenki félt ,hogy felszólalása a kérdésben való kétségbeejtő tájékozatlanságát bizonyítaná...Trianon a szabad zsákmány vásártere volt. Trianonban nem arról volt szó,hogy kinek van igaza,hanem arról kinek érdeke,hogy igazat adjanak neki..A nagy békebírók még elemi szinten sem ismerték azon nemzetek földrajzát,néprajzát és történelmét,amelyek sorsát intézték.Ez nemcsak Wilsonról mondható el.Lyold George se volt tájékozottabb.Clemenceau elképesztően tudatlan volt mindennel kapcsolatban,a ami Franciaország határain kívül esett.". "Pasics,Masaryk,Benes és Bratianu ,de különösen Wilson és Clemenceau olyan játékot játszottak,mely a világtörténelem szégyene lesz. Térképek meghamisításával,okmányok megcsonkolásával és városi lócsiszárhoz illő fogásokkal operáltak. A tisztelt grémium volt annyira agyalágyult ,hogy így rá lehetett szedni. A trianoni békeszerződés revíziója elől nem lehet kitérni... "
Pozzi a béketárgyalás résztvevője írja: "Az Európa sorsát eldöntő politikusok annyit tudtak Magyarország földrajzáról és történelméről,mint az a 10 éves kisdiák, akinek bizonyítványába a magyarországi tanítónő nem írja bele ezt a mondatot: a felsőbb osztályba léphet.. Köztük is a legnagyobb tekintély az önmaga által meghirdetett elvekkel is gyakran ellentmondásba keveredő Wilson amerikai elnök volt, aki rendszeresen összetévesztette a szlovákokat a szlovénekkel, s akin az egyre súlyosabb jelekben megnyilvánuló elmebaj ekkorra már annyira elhatalmasodott,hogy ezt diplomatái alig bírták mások előtt titkolni,majd fél év múlva meg is halt.Ezt a beteg Wilsont Masaryk könnyen tudta befolyásolni koholmányaival."
Declassé francia külügyminiszter a szerződés aláírása után így fogalmazott: " Egy nemzet sincs megalázva azzal,hogy legyőzték vagy ha aláírt késsel a torkán egy végzetes békeszerződést.Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik,ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja.Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás ."
Ezt mondta egy francia politikus, aki hozzájárult ahhoz,hogy bele se nézzenek az Apponyiék által összegyűjtött és átadott ellenérvként szolgáló dokumentumokba.
Veterlé abbé 1921.június 17-én a francia képviselőházban kijelentette : "Bizonyos vagyok benne, hogy népszavazás esetén sem a csehek, sem a románok ,sem a szerbek nem kapták volna meg a szükséges szavazatok egyharmadát sem"
A francia Yves de Daruvar szerint: Az amerikai segítséggel győzelemre segített antant hatalmak gyűlöletet és kisebbségi érzést éreztek a legyőzöttekkel szemben...Benes már 1919.december 2-án közölte Tempsben,hogy majdan az összeülő konferencia határozata a magyar állam határaira végleges, azon semmmit nem fognak változtatni "
Pezel francia képviselő: " a magyar békerevízió nélkül nincs lehetősége az európai békének. "
Desbons francia megfigyelő publicista: "A béketárgyalásokon a tudatlanság, a lelkiismeretlenség és az elfogultság uralkodott".
Olaszok:
Nitti olasz miniszterelnök 1925-ben könyvében leírta: "Eddig egyetlen vegyes nemzetiségű állam volt Kárpát-medencében, most lett belöle négy-öt. Magyarország soha nem fogja elismerni erkölcstelen szétbontását...soha nem fog lemondani Erdélyröl...az igazságot helyre kell állítani..., nincs béke amíg a hazugságok érvényben vannak, a revízió elöbb-utóbb elkerülhetetlenné válik." De Ambrosi Mario nápolyi képviselő írta: " Mik voltak a Trianonban írt szerződés úgynevezett gyümölcsei? A kisantantnak nevezett magyarellenes és olaszellenes szláv szövetség megteremtése, valamint Közép-Európa egyetlen szilárd államának Magyarországnak meggyengítése és lerontása...Magyarország nem tekintheti másnak a trianoni szerződést, mint ideiglenes kálváriának a végleges összeforrásra törekvésben...Nem értem, hogy a Nemzetek Szövetsége, melyet a népek legfelső igazságügyi ítélőszékének is neveznek,miért nem tartotta szükségesnek azoknak a magyar panaszoknak a megtárgyalását, amelyeket az anyaországtól elszakított területek lakosságának rabszolgasorsba süllyesztéséről terjesztettek elő.El kell érkezni a revízió megvalósításához. "
Nitti olasz miniszterelnök 1925-ben könyvében leírta: "Eddig egyetlen vegyes nemzetiségű állam volt Kárpát-medencében, most lett belöle négy-öt. Magyarország soha nem fogja elismerni erkölcstelen szétbontását...soha nem fog lemondani Erdélyröl...az igazságot helyre kell állítani..., nincs béke amíg a hazugságok érvényben vannak, a revízió elöbb-utóbb elkerülhetetlenné válik." De Ambrosi Mario nápolyi képviselő írta: " Mik voltak a Trianonban írt szerződés úgynevezett gyümölcsei? A kisantantnak nevezett magyarellenes és olaszellenes szláv szövetség megteremtése, valamint Közép-Európa egyetlen szilárd államának Magyarországnak meggyengítése és lerontása...Magyarország nem tekintheti másnak a trianoni szerződést, mint ideiglenes kálváriának a végleges összeforrásra törekvésben...Nem értem, hogy a Nemzetek Szövetsége, melyet a népek legfelső igazságügyi ítélőszékének is neveznek,miért nem tartotta szükségesnek azoknak a magyar panaszoknak a megtárgyalását, amelyeket az anyaországtól elszakított területek lakosságának rabszolgasorsba süllyesztéséről terjesztettek elő.El kell érkezni a revízió megvalósításához. "
Angolok:
Lloyd George a trianoni békediktátum egyik megalkotója utólag beismerte: " A trianoni békeszerződés elfogadásakor megtévesztés áldozata lettem. A német békeszerződés elfogadásakor megállapítása után a vezető államférfiak már fáradtak voltak.a magyar ügyek eldöntését másodrangú emberekre bízták.Ezekhez Benesék könnyebben hozzáférhettek ,mint a fődelegátusokhoz."
1923-i beszédében már a csehektől féltette Európa egyensúlyát: "Oroszország föl fog támadni, de addig a kis Benes képviseli helyette a szlávságot, a cárizmus régi álmának megvalósítását, a szlávság kiterjesztését a szerbekre támaszkodva a Földközi-tengerig. Nem adok tíz évet és a csehek a szerbekkel szövetségre lépnek...Őrültség volt eltávolítani a szlávellenes Magyarországot az útból...A Duna táj nagyszerű gazdasági és katonai egység volt.A természet erői, a történelem logikája hozta létre ezt a nagyszerű birodalmat. mindez a magyar mag körüli összefogásra int. Ennek a birodalomnak megvolt a létjogosultsága európai szempontból,melyet a kelet-nyugat közti úthálózat őrzésével betöltött..." A jóslat beteljesedett, tíz év sem kellett hozzá és megalakult a magyarellenes kisantant.
Llolyd George brit miniszterelnök a béketárgyalások végső stádiumában meglehetősen kemény szavakkal fejezte ki kétségeit a leendő határokkal kapcsolatban: "Nem lesz béke Közép-Európában, ha utólag kiderül, hogy Magyarország igényei jogosak, és hogy egész magyar közösségeket úgy adtak át Csehszlovákiának és Erdélynek, mint egy marhacsordát csak azért, mert a konferencia elutasította a magyar ügy megvitatását". Asquit angol miniszterelnök a lordok házában 1925.július elején azt mondta: "Célszerű lenne a békeszerződéseket felülvizsgálni. Az Osztrák-Magyar-Monarchia romjain új államok létrehozásával súlyos és végzetes tévedés történt, revízió szükséges". Robert Grower az angol alsóház tagja írja ,hogy a csehek követeléseit a nagyhatalmak titkos tárgyalásokon már 1918 nyarán eldöntötték. Hiába készült tanulmány a francia külügyminisztériumban, melyben 1918. november 20-án a szakemberek figyelmeztettek : " Szlovákia létezése nem egyéb, mint mítosz.Észak-Magyarország szlovák törzsei soha nem alkottak államot.. Az általuk meghúzott etnikai vonal sehol nem érinti a Dunát, nem foglalja magába Pozsonyt sem, ahol 14 szlovákra 86 magyar és 86 német jut...ha lehet szlovák főváros, úgy az csak Túrócszentmárton lehet . Az 1916.augusztus 16-i titkos szerződésben a nagyhatalmak Romániának ígérték egész Erdélyt, sőt a magyar Alföld nagy részét is egészen a Tiszáig."
Baldwin angol miniszterelnök: "Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg ".
Barnes angol miniszter: "Elismerem,hogy a területi elosztások jó részéről nem voltak ismereteim".
W.Churchill mondta az angol alsóházban : "Új európai háborút készítenek elő azok,akik nem akarják revidiálni a trianoni sérelmeket."
Llwellyn angol képviselő: " Ma már az egész brit közvélemény tudja, hogy az angol államférfiak nagy mulasztást követtek el akkor,amikor 1919-ben Magyarország meghallgatása nélkül ítélkeztek.A magyar revízió a világon az egyik legelsőrangúbb érdek. "
Bourne angol katolikus főpap: "Amíg Magyarország helyzetét nem szabályozzák, addig fennforog az európai háború veszélye ".
Lloyd George a trianoni békediktátum egyik megalkotója utólag beismerte: " A trianoni békeszerződés elfogadásakor megtévesztés áldozata lettem. A német békeszerződés elfogadásakor megállapítása után a vezető államférfiak már fáradtak voltak.a magyar ügyek eldöntését másodrangú emberekre bízták.Ezekhez Benesék könnyebben hozzáférhettek ,mint a fődelegátusokhoz."
1923-i beszédében már a csehektől féltette Európa egyensúlyát: "Oroszország föl fog támadni, de addig a kis Benes képviseli helyette a szlávságot, a cárizmus régi álmának megvalósítását, a szlávság kiterjesztését a szerbekre támaszkodva a Földközi-tengerig. Nem adok tíz évet és a csehek a szerbekkel szövetségre lépnek...Őrültség volt eltávolítani a szlávellenes Magyarországot az útból...A Duna táj nagyszerű gazdasági és katonai egység volt.A természet erői, a történelem logikája hozta létre ezt a nagyszerű birodalmat. mindez a magyar mag körüli összefogásra int. Ennek a birodalomnak megvolt a létjogosultsága európai szempontból,melyet a kelet-nyugat közti úthálózat őrzésével betöltött..." A jóslat beteljesedett, tíz év sem kellett hozzá és megalakult a magyarellenes kisantant.
Llolyd George brit miniszterelnök a béketárgyalások végső stádiumában meglehetősen kemény szavakkal fejezte ki kétségeit a leendő határokkal kapcsolatban: "Nem lesz béke Közép-Európában, ha utólag kiderül, hogy Magyarország igényei jogosak, és hogy egész magyar közösségeket úgy adtak át Csehszlovákiának és Erdélynek, mint egy marhacsordát csak azért, mert a konferencia elutasította a magyar ügy megvitatását". Asquit angol miniszterelnök a lordok házában 1925.július elején azt mondta: "Célszerű lenne a békeszerződéseket felülvizsgálni. Az Osztrák-Magyar-Monarchia romjain új államok létrehozásával súlyos és végzetes tévedés történt, revízió szükséges". Robert Grower az angol alsóház tagja írja ,hogy a csehek követeléseit a nagyhatalmak titkos tárgyalásokon már 1918 nyarán eldöntötték. Hiába készült tanulmány a francia külügyminisztériumban, melyben 1918. november 20-án a szakemberek figyelmeztettek : " Szlovákia létezése nem egyéb, mint mítosz.Észak-Magyarország szlovák törzsei soha nem alkottak államot.. Az általuk meghúzott etnikai vonal sehol nem érinti a Dunát, nem foglalja magába Pozsonyt sem, ahol 14 szlovákra 86 magyar és 86 német jut...ha lehet szlovák főváros, úgy az csak Túrócszentmárton lehet . Az 1916.augusztus 16-i titkos szerződésben a nagyhatalmak Romániának ígérték egész Erdélyt, sőt a magyar Alföld nagy részét is egészen a Tiszáig."
Baldwin angol miniszterelnök: "Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg ".
Barnes angol miniszter: "Elismerem,hogy a területi elosztások jó részéről nem voltak ismereteim".
W.Churchill mondta az angol alsóházban : "Új európai háborút készítenek elő azok,akik nem akarják revidiálni a trianoni sérelmeket."
Llwellyn angol képviselő: " Ma már az egész brit közvélemény tudja, hogy az angol államférfiak nagy mulasztást követtek el akkor,amikor 1919-ben Magyarország meghallgatása nélkül ítélkeztek.A magyar revízió a világon az egyik legelsőrangúbb érdek. "
Bourne angol katolikus főpap: "Amíg Magyarország helyzetét nem szabályozzák, addig fennforog az európai háború veszélye ".
USA:
Wilson amerikai elnök 1918. elején kijelentette:"Nincs szándékomban Ausztria-Magyarország felosztása. A 14 pontban csak arról van szó, hogy Ausztria-Magyarországnak a nemzetek közötti helyét megtartani óhajtjuk.Megadjuk neki a lehetőséget, hogy autonómiák alapján tovább fejlődjék "
Wilsont a béketárgyalásokra elődje Theodore Roosevelt elnök üzenete kísérte: "Wilsonnak semmi néven nevezhető joga nincs arra, hogy az amerikai nép nevében beszéljen" "..Ő és elvei még az árnyékát is elveszítették annak,hogy az amerikai nép akaratát fejezze ki."
Frank D.Simonds amerikai publicista: "Csehszlovákia földrajzi abszurdum, a természet törvényeinek kigúnyolása, a nemzetiségi káosz földje, ahol nincs nemzeti többség."
Roosewelt amerikai elnök, 1933-ban mondta: "Amikor Wilson elnök látta a békeszerződések igazságtalanságát, bizonyára csak azért fogadta el, mert meg volt győződve arról, hogy ezeket a hibákat néhány éven belül kijavítják ". A Törökországét kijavították.
H.A Heydt mondta New Yorkban: "ha még hiszünk az igazságban, a jogban és szent nekünk a keresztény erkölcs, akkor kötelességünk harcolni Trianon ellen."
A gyökeres tévedések a tárgyalás során és az igazság jegyében, az előre meghirdetett ún. wilsoni-elveknek ellentmondó lépések és elkövetett hibák a következő főbb pontokba sűríthetők:
1. az állásfoglaláshoz, az egyoldalúan bekért adatok szolgáltak,melyek félrevezető szándékkal pontatlanok és hibásak voltak, a valóságnak nem feleltek meg
2.a másik fél meg nem hallgatása, beadványainak el nem olvasása ( Wilson mint főbíró pontosan az ellenkezőjét kérte a tárgyalások megkezdésekor - nem történt meg)
3. az igények és érvek felületes ellenőrzése vagy az ellenőrzés teljes hiánya
4.az ügyfélegyenlőség elvének súlyos megsértése ( ezt is ígérte Wilson, a veszteseket is meg kell hallgatni benne volt az ígéretekben)
5. a fellebbezési lehetőség kizárása
6. a népszavazás elrendelésének megtagadása
7.a vesztes fél panaszainak figyelmen kívül hagyása, orvoslásának elmulasztása
(csoportosan elkövetett garázdaság, erőszakos kitelepítések, szülőföldről elüldözés, fosztogatások, öldöklések, testi -lelki bántalmazások, nyilvános megszégyenítések ártatlanok botozásával Erdélyben, tömegek állásának, lakásának elvétele, jogfosztás Erdélyben, Délvidéken, Felvidéken stb.)
8.az ítélkezés prekoncepciója-praejuditium ( a tárgyalások előtt eldöntött végeredménye, mely a világtörténelem legigazságtalanabb békéjét eredményezte). A praejuditium, a tárgyalás előtt előre eldöntött határozat, jogszerűtlen és érvénytelen tárgyalást jelent. Az előre eldöntött tény mellett szól az is, hogy már 1917.június 28-30-án még jóval a háború befejeződése előtt a Szabadkőműves Kongresszus megrajzolta Magyarország trianoni határait..Eduard Benes a cseh szabadkőműves nagypáholy nagymestere ,ezeket a határokat húzták meg Trianonban is három évvel késöbb. Benes ott volt 1917.június 28-30-án a szabadkőművesek kongresszusán, 1919.december 2-án a Tempsben és 1921.június 4-én Trianonban. " Az 1916.augusztus 16-i titkos szerződésben a nagyhatalmak Romániának ígérték egész Erdélyt, sőt a magyar Alföld nagy részét is egészen a Tiszáig "(Asquit ).
9. a békediktátum 19.cikkelye kimondja: A Nemzetek Szövetségének közgyűlése fölhívhatja a Szövetség tagjait az alkalmatlanná vált szerződések felülvizsgálatára, amelyek fenntartása a világbékét veszélyeztetné ". Több ilyen beadvány volt a 20-as és 30-as években aaz elszakított részeken élt magyar lakosság jogsérelmei ( vagyonelkobzás) miatt , melyet a bürokrácia útvesztőiben eltüntettek, többek között 1927-ben erre hívta fel Lord Rothermere is a figyelmet ,amikor a Daily Mail angol napilapban és a világsajtóban is megjelentette a " Magyarország helye a nap alatt" és az "Európa puskaporos hordója" című cikkeit, melyet saját tapasztalatszerzés és anyaggyűjtés után írt meg,de nem olyan régen 2001.február 20-án az Insitutum Pro Hominis Juribus Intézete is kérte az ENSZ Emberjogi Bizottságát a magyarok sérelmeinek felülvizsgálatára .Nem történt semmi érdemi döntés és vizsgálat.
Ezt követően 2002.aug. 20-án egy nem keresztény,hanem egy buddhista világszervezet is ugyanezt kérte az ENSZ-től ( ez az UNY volt: United Nations of Yoga, szintén Carla de Ponte-nak címezték a Nemzetközi Törvényszék főügyészének, az ENSZ Háborús Törvényszékének valamint az Európai Bíróság elnökének ,főügyészének G.C.Rodrigez Iglesiasnak is elküldték a petíciót). Ezek független, politikamentes emberjogi szervezetek. Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Chartája alapszabályára hivatkozik az egyenlő elbírálás elvének biztosítására a magyar nép számára. (nemzeti dal)
Wilson amerikai elnök 1918. elején kijelentette:"Nincs szándékomban Ausztria-Magyarország felosztása. A 14 pontban csak arról van szó, hogy Ausztria-Magyarországnak a nemzetek közötti helyét megtartani óhajtjuk.Megadjuk neki a lehetőséget, hogy autonómiák alapján tovább fejlődjék "
Wilsont a béketárgyalásokra elődje Theodore Roosevelt elnök üzenete kísérte: "Wilsonnak semmi néven nevezhető joga nincs arra, hogy az amerikai nép nevében beszéljen" "..Ő és elvei még az árnyékát is elveszítették annak,hogy az amerikai nép akaratát fejezze ki."
Frank D.Simonds amerikai publicista: "Csehszlovákia földrajzi abszurdum, a természet törvényeinek kigúnyolása, a nemzetiségi káosz földje, ahol nincs nemzeti többség."
Roosewelt amerikai elnök, 1933-ban mondta: "Amikor Wilson elnök látta a békeszerződések igazságtalanságát, bizonyára csak azért fogadta el, mert meg volt győződve arról, hogy ezeket a hibákat néhány éven belül kijavítják ". A Törökországét kijavították.
H.A Heydt mondta New Yorkban: "ha még hiszünk az igazságban, a jogban és szent nekünk a keresztény erkölcs, akkor kötelességünk harcolni Trianon ellen."
A gyökeres tévedések a tárgyalás során és az igazság jegyében, az előre meghirdetett ún. wilsoni-elveknek ellentmondó lépések és elkövetett hibák a következő főbb pontokba sűríthetők:
1. az állásfoglaláshoz, az egyoldalúan bekért adatok szolgáltak,melyek félrevezető szándékkal pontatlanok és hibásak voltak, a valóságnak nem feleltek meg
2.a másik fél meg nem hallgatása, beadványainak el nem olvasása ( Wilson mint főbíró pontosan az ellenkezőjét kérte a tárgyalások megkezdésekor - nem történt meg)
3. az igények és érvek felületes ellenőrzése vagy az ellenőrzés teljes hiánya
4.az ügyfélegyenlőség elvének súlyos megsértése ( ezt is ígérte Wilson, a veszteseket is meg kell hallgatni benne volt az ígéretekben)
5. a fellebbezési lehetőség kizárása
6. a népszavazás elrendelésének megtagadása
7.a vesztes fél panaszainak figyelmen kívül hagyása, orvoslásának elmulasztása
(csoportosan elkövetett garázdaság, erőszakos kitelepítések, szülőföldről elüldözés, fosztogatások, öldöklések, testi -lelki bántalmazások, nyilvános megszégyenítések ártatlanok botozásával Erdélyben, tömegek állásának, lakásának elvétele, jogfosztás Erdélyben, Délvidéken, Felvidéken stb.)
8.az ítélkezés prekoncepciója-praejuditium ( a tárgyalások előtt eldöntött végeredménye, mely a világtörténelem legigazságtalanabb békéjét eredményezte). A praejuditium, a tárgyalás előtt előre eldöntött határozat, jogszerűtlen és érvénytelen tárgyalást jelent. Az előre eldöntött tény mellett szól az is, hogy már 1917.június 28-30-án még jóval a háború befejeződése előtt a Szabadkőműves Kongresszus megrajzolta Magyarország trianoni határait..Eduard Benes a cseh szabadkőműves nagypáholy nagymestere ,ezeket a határokat húzták meg Trianonban is három évvel késöbb. Benes ott volt 1917.június 28-30-án a szabadkőművesek kongresszusán, 1919.december 2-án a Tempsben és 1921.június 4-én Trianonban. " Az 1916.augusztus 16-i titkos szerződésben a nagyhatalmak Romániának ígérték egész Erdélyt, sőt a magyar Alföld nagy részét is egészen a Tiszáig "(Asquit ).
9. a békediktátum 19.cikkelye kimondja: A Nemzetek Szövetségének közgyűlése fölhívhatja a Szövetség tagjait az alkalmatlanná vált szerződések felülvizsgálatára, amelyek fenntartása a világbékét veszélyeztetné ". Több ilyen beadvány volt a 20-as és 30-as években aaz elszakított részeken élt magyar lakosság jogsérelmei ( vagyonelkobzás) miatt , melyet a bürokrácia útvesztőiben eltüntettek, többek között 1927-ben erre hívta fel Lord Rothermere is a figyelmet ,amikor a Daily Mail angol napilapban és a világsajtóban is megjelentette a " Magyarország helye a nap alatt" és az "Európa puskaporos hordója" című cikkeit, melyet saját tapasztalatszerzés és anyaggyűjtés után írt meg,de nem olyan régen 2001.február 20-án az Insitutum Pro Hominis Juribus Intézete is kérte az ENSZ Emberjogi Bizottságát a magyarok sérelmeinek felülvizsgálatára .Nem történt semmi érdemi döntés és vizsgálat.
Ezt követően 2002.aug. 20-án egy nem keresztény,hanem egy buddhista világszervezet is ugyanezt kérte az ENSZ-től ( ez az UNY volt: United Nations of Yoga, szintén Carla de Ponte-nak címezték a Nemzetközi Törvényszék főügyészének, az ENSZ Háborús Törvényszékének valamint az Európai Bíróság elnökének ,főügyészének G.C.Rodrigez Iglesiasnak is elküldték a petíciót). Ezek független, politikamentes emberjogi szervezetek. Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Chartája alapszabályára hivatkozik az egyenlő elbírálás elvének biztosítására a magyar nép számára. (nemzeti dal)
Mi tettek Magyarországgal a győztesek? – Vae victis!
„Trianonban Európa legrégibb és legszilárdabb földrajzi határait rombolták szét, melyek legalább ötször régebbiek voltak, mint Elzász-Lotaringia határai.” – Yves de Daruvár (A trianoni magyar sors. 1970, Párizs)
- Alfred Fabre-Luce, francia történész „A lemosott arcú történelem” c. munkájában (1914) a következőket írja:
- Ugyanerről Yves de Daruvár:
- gróf Tisza István 1914. július 8-i memoranduma Ferenc Józsefhez:
- Pethő Sándor történész, a Magyar Nemzet alapító főszerkesztője Károlyiról:
- A Károlyi kormány hadügyminisztere (kerek 8 napig) – Lenin elveinek tanítója – Linder Béla, egy alkoholista zsidó újságíró volt, aki a világtörténelemben eddig páratlanul fenn maradt tőmondatba foglalt programmal: NEM AKAROK KATONÁT LÁTNI, elrendelte a hatalmas és erős – közel 1 milliós létszámú – magyar hadsereg leszerelését, amely ha felállott volna a történelmi határokon, nem jutott volna be az országba a szedett-vedett, kezdetben pár tízezres cseh, rác és oláh martalóc csürhe. … De a “magyar-veszejtő” szándékú Károlyi-kormány, mely az ország védelmét lehetetlenné tette hadseregének leszerelésével, szinte napok alatt hozta meg nemcsak a halálos ítéletét a “saját” országa elpusztítására, hanem végre is hajtotta azt. – Egyed Atilla: Trianon 86 éve (2006)
- Temperley, angol történész a magyarországi kommünről:
- A magyar tárgyaló küldöttség vezetője, gróf Apponyi Albert szavai a trianoni ún. „béketárgyaláson”:
- Dél -Afrika küldötte Smuts tábornok követelte a népszavazást Erdély, Felvidék, Kárpátalja és Délvidék vonatkozásában. Azzal érvelt, hogy ezt a jogot Németországnak is megadták Holstein, Szilézia és Kelet-Poroszország esetében. A javaslatot az angol domínium valamennyi képviselője támogatta valamint, Japán, Lengyelország és Olaszország képviselői is. A népszavazást azonban a nagyhatalmak által vezérelt tanácskozás nem merte elrendelni a cseh, román és szerb tiltakozás miatt, a népszavazás magyar győzelmétől való félelmükben.
- Veterlé abbé 1921.június 17-én a francia képviselőházban kijelentette:
- Az 1870-ben kitört német-francia háborúban a németek 1871. január 28-án bevették Párizst. Irányi Dániel – hajdani márciusi ifjú – felszólalása ezen a napon a magyar parlamentben:
- „Veszélyes dolog a történelmet úgy kiigazítani, hogy népeket és területeket cserélgetünk elvont elméletek alapján. … Magyarországot oly mértékben darabolták fel és csonkították meg, hogy önálló nemzeti életet élnie igen nehéz, hacsak nem lehetetlen.” – Philipp Marshal Brown, a Princeton Egyetem (USA) professzora.
- „Minden rablásvágy és igazságtalanság közül … Magyarország kapta a legkönyörtelenebb részt. Ezt az országot, mely ezer éven át volt a bástyája a kultúrának és a civilizációnak, a szó szoros értelmében szétszakították, kegyetlenül feldarabolták, s végül területének kétharmad részét odaadták a szomszédos ellenséges nemzeteknek.” – Roderick Mac Eachon, a washingtoni Katolikus Egyetem professzora.
- „A magyar nagyon önérzetes nép, erős nemzeti és hazafias érzésük van, és nem hiszem, hogy bármibe is könnyen belenyugodnék, amit igazságtalannak tart.” – lord Newton, a brit Lordok Házának tagja, 1921-ben, a trianoni diktátum angol parlamenti vitájában.
- „A békeszerződésnek elméletileg a „népek önrendelkezési jogára” alapított területi rendelkezései tucatnyi Elzász-Lotaringiát létesítenek Európában, holott egy is elég fekély volt Európa testén. … Magyarországot a nemzetiségi elvre és a gazdasági életre való tekintet nélkül szétosztották. Elvették a gyárait, az erdeit, a bányáit. Népének nagy részét kiszolgáltatták a románoknak és más ellensége népeknek…” – Sir Philip Gibbs, angol történész.
- „Egyetlen néppel sem bántak el gonoszabbul, mint a magyar néppel, egyetlen országot sem kínoztak meg, marcangoltak szét és raboltak ki jobban. Magyarország népének felosztása a modern civilizáció egyik legszégyenteljesebb lapja.” – Nitti, olasz miniszterelnök.
- „Jóvátehetetlen az, amit Közép-Európával szemben elkövettünk. … Magyarországot szigorúbban büntették, mint a fő ellenséget, megcsonkították, feldarabolták, tönkretették, kirekesztették a Népszövetségből, zsákmányul dobták oda a Kisantantnak. … Milyen szellemi eltévelyedés lett úrrá azokon az államférfiakon, akik – miután telebeszélték a világot a faji és nemzetiségi jogokkal – olyan városokat szakítottak el Magyarországtól, amelyekben… az egész lakosság magyarul beszélt, magyar származású volt és magyar volt érzelmeiben és kultúrájában? Miért? Miért?” – de Monzie, francia szenátor, későbbi külügyi államtitkár.
- „Ha Magyarország erőszakos beolvasztó politikát akart volna folytatni kisebbségeivel szemben – ez volt mellesleg a francia királyok politikája – erre évszázadokon keresztül bőségesen lett volna ideje. … Franciaország különösképpen ezeréves egyesítési politikájának köszönheti, hogy politikai bukásai után 1815-ben és 1871-ben fennmaradhatott. Magyarországot ezzel szemben 1920-ban megbüntették azért, mert elhanyagolta az egyesítést és hagyta nemzetiségeit saját területén szabadon fejlődni. … Ha valóban elnyomta volna őket, ma nem lennének trianoni határok.” – Aldo Dami, francia történész a nemzetiségek beolvasztásáról.
- „Az egész dokumentáció, melyet szövetségeseink a béketárgyalások alatt rendelkezésünkre bocsátottak, csaló és hazug volt. Mi is hamis alapokon határoztunk.” – Idézet Lloyd George (brit miniszterelnök a trianoni döntés idején) 1928-ban elhangzott beszédéből.
- „A trianoni béke, amely tudatlan, sőt talán rosszindulatú politikusok csináltak, valóságos szégyen ránk nézve. Igazságtalan és képtelen intézkedéseket tartalmaz. Magyarország története századokon át tele van dicsőséggel s tudjuk, hogy védőbástyája volt a kereszténységnek a törökök ellen és ezért megérdemelte volna, hogy ne csonkítsák meg. Ezt a békeszerződést meg kell és meg fogják változtatni.” – Cherfis, tábornok, író, Franciaország.
- “Ha a békeszerződések hibáit nem orvosoljuk, kirobban a borzalom, amit háborúnak nevezünk.” – Motta, svájci köztársasági elnök.
- “Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg.” – Baldwin, angol miniszterelnök.
- “Ezek a békeszerződések cselszövések és rablások eredményei, megalázóak és tarthatatlanok.” – Lansing, amerikai államtitkár Trianonról.
- “Az új európai határok igazságtalansága állandó veszedelme Európa békéjének, és azok a kezek, amelyek a mai politikai helyzetet létrehozták, a jövő háború magvait hintették el.” – írta Lord Rothermere 1927. június 27-én a Daily Mailben.
- „Ha nem lett volna fenséges kitartás a magyar lélekben, a faj kipusztult volna.” – Herbert Hoover, az Egyesült Államok elnöke (1929-1933).
- Az Amerikai Magyarok Szervezetének 1920-i évi memorandumából:
- Németh László a Debreceni Kátéban:
- Für Lajos történész, volt honvédelmi miniszter:
- „A történelemben nincs példa olyan szerződésekre, amelyeknek területi kikötései egy-két évszázadnál tovább is érvényesek lettek volna.” – Aldo Dami, francia történész.
- „Egy nemzet nincs megalázva azzal, hogy legyőzték, vagy ha aláírt késsel a torkán egy végzetes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik, ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja. Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás…” – Théophile Delcassé, volt francia külügyminiszter.
- Yves de Daruvár a Székelyföld státusáról:
Hiszek Magyarország feltámadásában.
Ámen.”
- 2. Az első világháború kirobbantásának okáról és gróf Tisza István, magyar miniszterelnök szerepéről
- Alfred Fabre-Luce, francia történész „A lemosott arcú történelem” c. munkájában (1914) a következőket írja:
- „A szarajevói gyilkosságról, mely az első világháborút elindította, ma már biztosan tudjuk, hogy előkészítője az Oroszországtól titkon támogatott Szerbia volt, célja pedig a háborún keresztül Ausztria-Magyarország feldarabolása. Szerbia a háborús provokáció orosz eszköze volt.”
- Ugyanerről Yves de Daruvár:
- „… 1914-ben minden ravaszkodás arra irányult, hogy Ausztria-Magyarországot és Németországot hadüzenetre kényszerítsék, amit Franciaország és Oroszország titokban óhajtott, mert ezzel a látszat és a diplomáciai előny az ő oldalukon maradt. Így történt, hogy Szerbia Oroszország titkos támogatásával arra törekedett, hogy Ausztriát a türelem legvégső határáig ingerelje.”
- gróf Tisza István 1914. július 8-i memoranduma Ferenc Józsefhez:
- „… a leglelkiismeretesebb meggondolás után a Szerbia katonai megtámadását célzó javaslatért a felelősséget a magam részéről nem vállalhatom…”
- 3. Hazaárulók és nemzetközi bűnözők 1918-19 kritikus hónapjaiban az ország élén: gróf Károlyi Mihály és hadügyminisztere, Linder Béla, Kun Béla és vérengző bolsevik bandája – Tisza meggyilkoltatása
- Pethő Sándor történész, a Magyar Nemzet alapító főszerkesztője Károlyiról:
- „A történelem ritkán talál akkora mértékű aránytalanságot képesség és ambíció, hivatottság és feladat között, mint amilyet Károlyi Mihálynál kénytelen megállapítani. … Az ő bűne az, hogy hazájának és nemzetének legválságosabb időszakában igényelte és verekedte ki a vezérséget, olyan történelmi feladatot, amelyre szellemi és erkölcsi gyarlóságai egyenesen diszkvalifikálták.”
- A Károlyi kormány hadügyminisztere (kerek 8 napig) – Lenin elveinek tanítója – Linder Béla, egy alkoholista zsidó újságíró volt, aki a világtörténelemben eddig páratlanul fenn maradt tőmondatba foglalt programmal: NEM AKAROK KATONÁT LÁTNI, elrendelte a hatalmas és erős – közel 1 milliós létszámú – magyar hadsereg leszerelését, amely ha felállott volna a történelmi határokon, nem jutott volna be az országba a szedett-vedett, kezdetben pár tízezres cseh, rác és oláh martalóc csürhe. … De a “magyar-veszejtő” szándékú Károlyi-kormány, mely az ország védelmét lehetetlenné tette hadseregének leszerelésével, szinte napok alatt hozta meg nemcsak a halálos ítéletét a “saját” országa elpusztítására, hanem végre is hajtotta azt. – Egyed Atilla: Trianon 86 éve (2006)
- Temperley, angol történész a magyarországi kommünről:
- „Mi sem befolyásolta döntő módon Magyarország határait, mint az 1919 márciusában kitört bolsevik forradalom, amely diktátorként trónra ültette Kun Bélát …”
- A wilsoni elvek „érvényesülése”, valamint az antant dühödt magatartása Magyarországgal szemben
- „Amikor Magyarország magához tért a vereség döbbenetéből, amely vereség akkor következett be, amikor seregei még kielégítő sikerrel harcoltak a harctereken és határai érintetlenek voltak – bizonyos fokú optimizmussal várta a béke korszakát. Hitét elsősorban Wilson elnök Tizennégy Pontjára alapította, továbbá az angol nép igazságérzetére … Wilson elnök neve, valamint az ő Tizennégy pontja a népek önrendelkezési jogával és az annexiók elvetésével hangzott minden ajkon. … Megrendítő hittel kapaszkodtak e szalmaszálba.”
- „A (Szövetségek) Legfelsőbb Tanácsa… biztosította a magyar népet, hogy a társult hatalmak szándéka békét kötni Magyarországgal Wilson elnök 1918. január 8-án kifejtett elvei alapján.”
- „Az önrendelkezési elv és a nemzetiségi elv tiszteletben tartása még csak problémát sem jelentett Wilsonnak. Egy, szinte futólagos intézkedéssel egy állam népességének kétharmadát, 13 millió embert, és egy nép egyharmadát, 3 millió 200 ezer magyart szakított el hazájától, és szolgáltatott ki idegen, sőt ellenséges államoknak.”
- „A magyarok számára Wilson pontjai a népek önrendelkezési jogáról trójai falóvá változtak, melynek oldalából a hódítók seregei tódultak elő.”
- „Pasics, Masarik és Bratinau, de különösen Wilson és Clémenceau olyan játékot játszottak, amely egykor a világtörténelem szégyene lesz. … Annyit tudtak Magyarország földrajzáról és történelméről, mint egy 10 éves kisdiák. Benes a legszörnyűbb földrajzi, néprajzi ostobaságokat is könnyed mosollyal adta elő. Senki nem kérdezett, mert mindenki félt, hogy valós vagy színlelt tájékozatlansága kiderül, így esetleg nem tud eleget tenni megbízóik által koreografált véres színjátéknak.”
- “Mivel láttam a veszélyeket, Párizsban egyedül láttam hozzá a jövő békéjének megalkotásához. Majdnem mindent improvizálva, források és bibliográfia nélkül készítettem.”
- A magyar tárgyaló küldöttség vezetője, gróf Apponyi Albert szavai a trianoni ún. „béketárgyaláson”:
- “Ne bánjanak úgy a néppel, mint egy nyájjal. Most, amikor el kell dönteni azt, hogy a jog és szabadság hangzatos szavait őszintén értelmezik-e, ezekre a szent elvekre hivatkozva kérem a népszavazás elrendelését. Elfogadjuk ennek eredményét, bármilyen legyen is az. Ha ellenfeleink visszautasítják a népakaraton nyugvó igazságos döntést, megidézem őket az emberiség lelkiismeretének ítélőszéke elé.”
- Dél -Afrika küldötte Smuts tábornok követelte a népszavazást Erdély, Felvidék, Kárpátalja és Délvidék vonatkozásában. Azzal érvelt, hogy ezt a jogot Németországnak is megadták Holstein, Szilézia és Kelet-Poroszország esetében. A javaslatot az angol domínium valamennyi képviselője támogatta valamint, Japán, Lengyelország és Olaszország képviselői is. A népszavazást azonban a nagyhatalmak által vezérelt tanácskozás nem merte elrendelni a cseh, román és szerb tiltakozás miatt, a népszavazás magyar győzelmétől való félelmükben.
- Veterlé abbé 1921.június 17-én a francia képviselőházban kijelentette:
- “Bizonyos vagyok benne, hogy népszavazás esetén sem a csehek, sem a románok, sem a szerbek nem kapták volna meg a szükséges szavazatok egyharmadát sem.”
- Apponyi kétórás beszédében angol, francia és olasz nyelven: “olyan szónoki mesterfogásokkal, olyan könnyedén, olyan választékosan, szabatosan beszélt, amilyenre a világon még soha nem volt példa; amilyent a világ bírósága, de egyetlen parlament se hallhatott még. Olyan megható szavakkal védte hazáját, hogy a küldöttségek számos tagja nem tudta eltitkolni megindultságát.”
- “Szlovákia létezése nem egyéb, mint mítosz. Észak-Magyarország szlovák törzsei soha nem alkottak államot… Az általuk alkotott etnikai vonal sehol nem érinti a Dunát, nem foglalja magába Pozsonyt sem, ahol 14 szlovákra 86 magyar és 86 német jut…, ha lehet szlovák főváros, úgy az csak Túrócszentmárton lehet.”
- 5. Visszatekintés: A magyar országgyűlés álláspontja Elzász-Lotaringia kérdésében 1871-ben, avagy jótett helyében ne várj jót!
- Az 1870-ben kitört német-francia háborúban a németek 1871. január 28-án bevették Párizst. Irányi Dániel – hajdani márciusi ifjú – felszólalása ezen a napon a magyar parlamentben:
- „A tegnapi és a mai lapok azt a hírt hozták, hogy a francia nemzet védelmi kormánya a német császári kormánnyal békealkudozásokat kísérelt meg, s hogy a német császári kormány a többi föltételek között azt is követelte, hogy Elzász és Lotaringia engedtessék át. Ez a feltétel úgy a népjoggal, valamint az európai általános érdekekkel ellenkezik. Ellenkezik a népjoggal, mert az a hódításokat határozottan kárhoztatja, különösen akkor, amikor a meghódított tartomány lakosai a hódítóhoz átpártolni nem akarnak…”
- Irányi február 20-án a miniszterelnökhöz intézett interpellációjában: „Én … azt kérdeztem, vajon hajlandó-e a /magyar/ kormány oda működni, hogy Franciaország feldaraboltatása megakadályoztassék, … s hogy Franciaországnak területi egysége csonkítatlanul fenntartassék…. Ha sikertelen is a felszólalásom, vígasztalom magam azzal, hogy olyan ügyben szólaltam fel, mely egész Magyarország rokonszenvét bírja.”
- 6. Külföldi vélemények Magyarországról, Trianonról és a Trianon utáni helyzetről
- „Veszélyes dolog a történelmet úgy kiigazítani, hogy népeket és területeket cserélgetünk elvont elméletek alapján. … Magyarországot oly mértékben darabolták fel és csonkították meg, hogy önálló nemzeti életet élnie igen nehéz, hacsak nem lehetetlen.” – Philipp Marshal Brown, a Princeton Egyetem (USA) professzora.
- „Minden rablásvágy és igazságtalanság közül … Magyarország kapta a legkönyörtelenebb részt. Ezt az országot, mely ezer éven át volt a bástyája a kultúrának és a civilizációnak, a szó szoros értelmében szétszakították, kegyetlenül feldarabolták, s végül területének kétharmad részét odaadták a szomszédos ellenséges nemzeteknek.” – Roderick Mac Eachon, a washingtoni Katolikus Egyetem professzora.
- „A magyar nagyon önérzetes nép, erős nemzeti és hazafias érzésük van, és nem hiszem, hogy bármibe is könnyen belenyugodnék, amit igazságtalannak tart.” – lord Newton, a brit Lordok Házának tagja, 1921-ben, a trianoni diktátum angol parlamenti vitájában.
- „A békeszerződésnek elméletileg a „népek önrendelkezési jogára” alapított területi rendelkezései tucatnyi Elzász-Lotaringiát létesítenek Európában, holott egy is elég fekély volt Európa testén. … Magyarországot a nemzetiségi elvre és a gazdasági életre való tekintet nélkül szétosztották. Elvették a gyárait, az erdeit, a bányáit. Népének nagy részét kiszolgáltatták a románoknak és más ellensége népeknek…” – Sir Philip Gibbs, angol történész.
- „Egyetlen néppel sem bántak el gonoszabbul, mint a magyar néppel, egyetlen országot sem kínoztak meg, marcangoltak szét és raboltak ki jobban. Magyarország népének felosztása a modern civilizáció egyik legszégyenteljesebb lapja.” – Nitti, olasz miniszterelnök.
- „Jóvátehetetlen az, amit Közép-Európával szemben elkövettünk. … Magyarországot szigorúbban büntették, mint a fő ellenséget, megcsonkították, feldarabolták, tönkretették, kirekesztették a Népszövetségből, zsákmányul dobták oda a Kisantantnak. … Milyen szellemi eltévelyedés lett úrrá azokon az államférfiakon, akik – miután telebeszélték a világot a faji és nemzetiségi jogokkal – olyan városokat szakítottak el Magyarországtól, amelyekben… az egész lakosság magyarul beszélt, magyar származású volt és magyar volt érzelmeiben és kultúrájában? Miért? Miért?” – de Monzie, francia szenátor, későbbi külügyi államtitkár.
- „Ha Magyarország erőszakos beolvasztó politikát akart volna folytatni kisebbségeivel szemben – ez volt mellesleg a francia királyok politikája – erre évszázadokon keresztül bőségesen lett volna ideje. … Franciaország különösképpen ezeréves egyesítési politikájának köszönheti, hogy politikai bukásai után 1815-ben és 1871-ben fennmaradhatott. Magyarországot ezzel szemben 1920-ban megbüntették azért, mert elhanyagolta az egyesítést és hagyta nemzetiségeit saját területén szabadon fejlődni. … Ha valóban elnyomta volna őket, ma nem lennének trianoni határok.” – Aldo Dami, francia történész a nemzetiségek beolvasztásáról.
- „Az egész dokumentáció, melyet szövetségeseink a béketárgyalások alatt rendelkezésünkre bocsátottak, csaló és hazug volt. Mi is hamis alapokon határoztunk.” – Idézet Lloyd George (brit miniszterelnök a trianoni döntés idején) 1928-ban elhangzott beszédéből.
- „A trianoni béke, amely tudatlan, sőt talán rosszindulatú politikusok csináltak, valóságos szégyen ránk nézve. Igazságtalan és képtelen intézkedéseket tartalmaz. Magyarország története századokon át tele van dicsőséggel s tudjuk, hogy védőbástyája volt a kereszténységnek a törökök ellen és ezért megérdemelte volna, hogy ne csonkítsák meg. Ezt a békeszerződést meg kell és meg fogják változtatni.” – Cherfis, tábornok, író, Franciaország.
- “Ha a békeszerződések hibáit nem orvosoljuk, kirobban a borzalom, amit háborúnak nevezünk.” – Motta, svájci köztársasági elnök.
- “Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg.” – Baldwin, angol miniszterelnök.
- “Ezek a békeszerződések cselszövések és rablások eredményei, megalázóak és tarthatatlanok.” – Lansing, amerikai államtitkár Trianonról.
- “Az új európai határok igazságtalansága állandó veszedelme Európa békéjének, és azok a kezek, amelyek a mai politikai helyzetet létrehozták, a jövő háború magvait hintették el.” – írta Lord Rothermere 1927. június 27-én a Daily Mailben.
- „Ha nem lett volna fenséges kitartás a magyar lélekben, a faj kipusztult volna.” – Herbert Hoover, az Egyesült Államok elnöke (1929-1933).
- Mit mondtak a kedvezményezettek, nem sokkal a békekonferencia utáni években?
- “Az úgynevezett magyar elnyomás alatt nekünk, erdélyi románoknak jobb dolgunk volt, mint most.”
- “Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke, mert az ezer esztendős magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit, mint a cseh uralom hat éve alatt.”.
- “Az elmúlt hat esztendős jugoszláv uralom a mi szerbjeinkben kiváltotta a régi magyar uralom utáni vágyakozást.”
- 8. Magyar vélemények népünkről, Trianonról és a Trianon utáni helyzetről
- Az Amerikai Magyarok Szervezetének 1920-i évi memorandumából:
- „Az az elv, hogy a bevándorlóknak joguk van segítségül hívni azt az országot, amelyből kivándoroltak, az ellen az ország ellen, amely befogadta őket, aligha ismerhető el kormányunk által. Ilyen jogalapon Missouri és Wisconsin németjei, akik ezekben az államokban többségben voltak vagy talán vannak, a császár segítségét vehették volna igénybe ezeknek az államoknak Németországba való bekebelezése vagy legalábbis az amerikai uralom alól való „felszabadítása” érdekében.” – Megkérdezhetjük még: Vajon az amerikai négereknek is lenne joguk önálló államot alapítani??
- „Már ebben az időben (1848-ban) tapasztalható a nemzetiségek között egy bizonyos kisebbségi érzésből, féltékenységből táplálkozó irigy gyűlölet a magyar nép magasabb intelligenciájával, lendületével és hősiességével szemben, amely annyira láthatóan és veszedelmesen kinyilvánult az egész világ előtt 1848-49-ben, újra jelentkezett az utódállamok körében 1956-ban, a magyarság október-novemberi dicsőséges felkelése alkalmával.”
- „Trianon tehát történelmi tévedés, földrajzi szörnyszülött, gazdasági lehetetlenség, igazságtalan békeszerződés önmagában és tragikus következményeiben.”
- Németh László a Debreceni Kátéban:
- „Miért kell erőltetnünk mégis a helytállást? … Reménytelen a harcunk? A magyarság, mint maga az élet is, reménytelen, s a reménytelenségben, a falhoz állított népek harcában van valami kétszer kettő fölötti remény. A történelem a tragikus életérzés csodája, Marathónnál a reménytelenség győzött.”
- Für Lajos történész, volt honvédelmi miniszter:
- „A Trianon után elűzött, beolvasztott, elpusztított emberek és a természetes népszaporulat hiánya, azaz a valóságos és virtuális veszteség arányaiban nagyobb, mint volt a százötven éves török hódoltság alatt. … A határok módosítása nélkül lehetetlen egyesíteni azt, amit határok szabdalnak szét… Ne higgye senki, hogy az Európai Unió mindent megold, … az EU-ban tovább folytatódik szétmorzsolódásunk folyamata. … El kellene indítani valamilyen revíziós mozgalmat. Hiszen ki tudná megmondani, mikor roppan nagyot a ma oly megrendíthetetlennek látszó világhatalmi konstrukció. Készen kellene állni az új helyzetre, nem szabadna beletörődni a pillanatnyilag megváltoztathatatlannak tűnő rendbe.”
- 9. Nem, nem, soha
- „A történelemben nincs példa olyan szerződésekre, amelyeknek területi kikötései egy-két évszázadnál tovább is érvényesek lettek volna.” – Aldo Dami, francia történész.
- „Egy nemzet nincs megalázva azzal, hogy legyőzték, vagy ha aláírt késsel a torkán egy végzetes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik, ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja. Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás…” – Théophile Delcassé, volt francia külügyminiszter.
- Yves de Daruvár a Székelyföld státusáról:
- „A Székelyföld 700 000 magyarjával elszigetelten ugyan, de mégis Erdély kétségtelenül legerősebb néprajzi egységét képezi. Ennek területe kb. akkora mint Elzász-Lotaringia. A tényleges, ha nem is hivatalos Magyarország, sohasem ismerheti el ennek a vitathatatlan magyar területnek a Romániához való csatolását…”
- A Trianoni „békeszerződés” nem volt szerződés, mert nem is tárgyaltak róla, az diktátum volt. A népek feje felett új határokat rajzoltak, ez pedig az önrendelkezési jog ellen való, tehát semmis. … A Kárpát-medencében mi vagyunk a nép! Csak meg kell fogalmazni a jogokat, követelni kell, majd tárgyalóasztalhoz ülni. Ott az asztalra kell tenni a követeléseket és nem szabad túl szerénynek lenni!
- „Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában,
Hiszek Magyarország feltámadásában.
Ámen.”
