Az 1848/49-es szabadságharc és forradalom eseményei:
- 1848. február 23.
Párizsban kitört a forradalom. A pozsonyi diétán az ellenzékiek elérkezettnek látták az időt a cselekvésre.
- 1848. március 3.
Kossuth elmondta híres felirati beszédét:
* az Ellenzéki Nyilatkozat azonnali elfogadását követelte,
* alkotmányt követelt a Habsburg Birodalom örökös tartományainak is.
- 1848. március 13.
Bécsben kitört a forradalom. Metternich megbukott, a császár ígéretet tett az alkotmányra, sajtószabadság lépett életbe.
- 1848. március 14.
A bécsi forradalom hírére a főrendek elfogadták a március 3-i felirati javaslatot, és elhatározták, hogy Bécsben országgyűlési delegáció fogja azt átadni a királynak.
- 1848. március 15.
A bécsi forradalom hírére a pesti fiatalok a cselekvés útjára léptek. Reggel a Pilvax kávéházból indultak el történelmi útjukra.
* Először az egyetemeketjárták végig.
* Lefoglalták a Landerer és Heckenast nyomdájának egyik gépét, és kinyomtatták a Nemzeti dalt és a tizenkét pontot.
Tizenkét pont:
1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.
2. Felelős minisztérium Buda-Pesten.
3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés, képviselet egyenlőség alapján.
7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék.
9. Nemzeti Bank.
10. A katonaság esküdjön meg az alkotmányra, a magyar katonákat ne vigyék
külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
12. Unió, vagyis Erdélynek Magyarországgali egyesítése.
* A Nemzeti Múzeum előtt nagygyűlést tartottak.
* A pesti városháza elé vonultak és a városi tanáccsal elfogadtatták a tizenkét pontot. Igy a petíció mint Pest város követelése mehetett Pozsonyba.
* Megalakult a Közbátorsági Bizottmány. Elnöke Irányi Dániel lett.
* A tömeg Budára vonult, hogy a Helytartótanács engedje szabadon a sajtóvétség miatt fogva tartott Táncsics Mihályt, és engedélyezze a Nemzetőrség szervezését.
A tömeghez ekkor már csatlakozott Nyáry Pál, Klauzál Gábor és a liberális
nemesség más képviselői.
* Táncsicsot lelkes diadalmenet kísérte Pestre.
* Este a Nemzeti Színház díszelőadást tartott.
- 1848. március 17.
Az uralkodó nádori hatalommal ruházta fel István főherceget, aki a király szóbeli beleegyezésével Batthyány Lajost nevezte ki Magyarország első felelős miniszterelnökévé.
A Batthyány-kormány tagjai:
Batthyány Lajos miniszterelnök
Széchenyi István (közmunka és közlekedésügy)
Eötvös József (vallás- és közoktatásügy)
Szemere Bertalan (belügy)
Klauzál Gábor (földművelés, ipar és kereskedelem)
Kossuth Lajos (pénzügy)
Deák Ferenc (igazságügy)
Mészáros Lázár (hadügy)
Esterházy Pál (a király személye körüli)
- 1848. március 23.
Batthyány miniszterelnöki körlevélben elrendelte a jobbágyfelszabadítást, utólagos állami kárpótlással.
- 1848. március 28.
A március 28-i királyi leirat átdolgozásra javasolta az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium tervezetét, illetve az úrbéri törvényjavaslatot, amit azonban az országgyűlés nem fogadott el.
- 1848. április 11.
V. Ferdinánd szentesítette az új törvényeket. (áprilisi törvények)
- 1848. július 5.
Ekkor gyűlt össze az első népképviseleti országgyűlés Pesten.
- 1848. július 11.
Kossuth elmondta híres megajánlási beszédét. A legendás felkiáltás:
"megadjuk" kétszázezer újonc és 42 millió forint hitel megszavazását jelentette.
- 1848. nyár-ősz
Harc a szerb felkelők ellen.
- 1848. szeptember 5.
Széchenyit megrendült idegállapotban Döblingbe szállították.
- 1848. szeptember 11.
Jellasich horvát bán átlépte a Drávát, és a főváros felé nyomult. Batthyány beadta lemondását.
- 1848. szeptember 28.
Lamberg Ferenc császári biztost a pesti nép felkoncolta.
- 1848. szeptember 29.
A magyar csapatok fővezére, Móga János altábornagy Pákozd térségében legyőzte Jellasich hadseregét. Közben Jellasich tartalék hadoszlopát, amelyet Róth és Philipovics vezettek,
Perczel Mór és Görgey Artúr csapatai késztettek megadásra Ozoránál.
- 1848. október 3.
Az udvar elfogadta Batthyány lemondását. Ugyanakkor a törvények ellenére feloszlatta az országgyűlést. Jellasichot kinevezték teljhatalmú királyi biztossá.
- 1848. október 8.
A végrehajtó hatalmat ideiglenes jelleggel az Országos Honvédelmi Bizottmányra (OHB) ruházta a parlament. Elnöke Kossuth Lajos lett.
- 1848. október 6.
Bécsben ismét kitört a forradalom. A bécsi udvar Olmützbe költözött. Latour hadügyminisztert a bécsi nép meggyilkolta. A császári hadak főparancsnoka Windischgrätz herceg lett, aki a királytól teljhatalmat kapott a bécsi és a magyar forradalom leverésére.
- 1848. október 30.
Móga altábornagy vonakodott Jellasichot egészen Bécsig üldözni, mivel a határ átlépése már több lett volna, mint önvédelem. (A hadsereg nem kapott egyértelmű felhatalmazást az országgyűléstől.)
Október 30-án Kossuth közbelépésére mégis előrenyomultak, de Schwechatnál a császári sereg megállította őket. Kossuth a lemondott Móga helyett Görgey Artúrt nevezte ki a feldunai sereg
parancsnokává. Görgey ütőképes sereget kovácsolt a hadból.
- 1848. december 2.
Az udvarban lemondatták V. Ferdinándot, és helyébe Ferenc Józsefet ültették trónra. Az országgyűlés nem ismerte el törvényes királynak Ferenc Józsefet, mivel nem koronázta magát magyar királlyá.
- 1848. december 16.
Windischgrätz vezetésével kb. 44 ezer katona lépett országunk területére. A főváros felé tartó, túlerőben lévő sereggel Görgey nem vállalt csatát. Perczel Mór viszont, aki vállalta az ütközetet december 30-án csatát vesztett.
- 1848 vége
1848 utolsó napjaira világossá vált, hogy a főváros nem tartható. Az országgyűlés úgy döntött, hogy a képviselőházat és a kormányzatot Debrecenbe telepíti át, ami meg is történt.
Eközben Erdélyben Bem seregei visszafoglalták Kolozsvárt, majd 1849 elejénMarosvásárhelyt.
- 1849. január 5.
Windischgrätz bevonult Pestre. Hadjáratát győztesnek vélte, Batthyányt fogságba vetette, és hozzálátott az 1847-es állapotok restaurálásához. Ugyanekkor Görgey Vácott nyilatkozatot adott ki (váci nyilatkozat), amelynek célja az volt, hogy megőrizze a tisztikar egységét.
* Kész volt a király által szentesített alkotmányosságot minden külső ellenséggel szemben megvédeni,
* követeli a hadsereg szakszerű irányítását: hadügyi kérdésekben ne az OHB, hanem a hadügyminiszter (Mészáros Lázár) döntsön.
- 1849. január-február
Görgey északi hadjárata.
- 1849. február 9.
A piski csatában Bem legyőzte Puchner hadait.
- 1849. február 26-27.
Kápolna térségében az újonnan kinevezett főparancsnok, Dembinski összecsapott Windischgrätz seregével. A csata tulajdonképpen eldöntetlen maradt. A magyar had veszteségei nem voltak túl nagyok, de a sikertelenségért a tisztikar Dembinskit hibáztatta. (Dembinski valóban nem volt jó választás. A tisztikarral nem tudta elfogadtatni magát, nem tudta kihasználni csapattestei
erejét, parancsai egymásnak ellentmondóak voltak.)
A kápolnai csata következményei
Windischgrätz a csata után azt hitte, ez már a végső győzelem volt. Ezt isjelentette az uralkodónak. Ekkor az udvar kiadta az olmützi "oktrojált" (kényszerített) alkotmányt. Ennek értelmében Magyarország a központosított birodalom egyik tartománya. E manifesztum soha nem lépett életbe.
A tiszafüredi magyar táborban a tisztek Dembinski leváltását, Görgey ismételt kinevezését követelték. Szemere Bertalan kormánybiztos, majd Kossuth is belátták, hogy a fővezér csakis ő lehet. Az OHB mégis Vetter Antalt nevezte ki fővezérnek, aki egy csatavesztés és betegség után távozott beosztásából. Március végén Görgey került a seregek élére.
- 1849. március 11.
Bem serege beveszi Nagyszebent. Az ellenséges erők kimenekültek az országból:
Erdély felszabadult.
- 1849. április-május
A tavaszi hadjárat:
* április 2.: Gáspár Sándor győzelme Hatvannál.
* április 4.: Klapka és Damjanich győzelme Tápióbicskénél.
* április 6.: Isaszegnél a magyar fősereg is győzött.
Az udvar a vereség hírére Windischgrätz helyébe Welden táborszernagyot nevezte ki.
* április 10.: Görgey győzelme Vácnál.
* április 19.: Görgey győzelme Nagysallónál.
* április 26.: Komárom felmentése a császári ostrom alól.
* május 4-21.: Buda sikeres ostroma.
- 1849. április 14.
A Függetlenségi Nyilatkozat. A debreceni református Nagytemplomban kimondták a Habsburg-ház történelmünkben második trónfosztását. (Az európai diplomáciában a Függetlenségi Nyilatkozat inkább ártott a magyar szabadságharc ügyének, mivel sem a francia, sem az angol politikusok nem
kívánták a Habsburg-monarchia szétesését, a cárnak pedig jogalapot teremtett a beavatkozásra.)
- 1849. május eleje
Megalakult az új kormány:
Szemere Bertalan (miniszterelnök, belügyminiszter)
Batthyány Kázmér (külügyminiszter, földművelési, ipari, kereskedelmi miniszter)
Vukovics Sebő (igazságügy)
Csány László (közlekedésügy)
Horváth Mihály (vallás- és közoktatásügy)
Duschek Ferenc (pénzügyminiszter)
A honvédelmi miniszter Görgey lett, de nem hagyta ott csapatát, így átmenetileg Mészáros vezette a tárcát.
- 1849. május 9.
I. Miklós cár közzétette azt a nyilatkozatát, amelyben megígérte, hogy katonai segítséget nyújt Ferenc Józsefnek a magyar szabadságharc leveréséhez.
- 1849. június
Betört az országba az orosz Paszkievics herceg 200 ezer fős serege. A császári haderő ezzel egyidőben Haynau táborszernagy vezetésével lépett magyar földre. Görgey úgy tervezte, hogy a két ellenséggel külön-külön kell megmérkőzni. Miközben az oroszok benyomulását késleltetik, a komáromi erődrendszerre támaszkodva kell csapást mérni az osztrákokra és lehetőség szerint áttörni Bécs irányába.
· Áttörési kísérletek: június 16. Zsigrádnál, Sempténél (vereségek).
*Június 21.: Perednél győzelem, de az áttörést megakadályozza egy orosz segélycsapat.
* Június 26-án Kossuth elfogadja Görgey tervét a komáromi csapatösszevonásról.
* Június 28-án a honvédsereg vereséget szenvedett Győrnél.
A győri vereség hatására Kossuth új haditervet akar. Június 29-én egy Pesten tartott tanácskozáson elvetette a Komárom melletti csapatösszevonás tervét, és úgy határozott, hogy a sereg a kormányt fedezve Szeged irányába vonuljon vissza.
* Június 30-án egy háromtagú küldöttség (Csány, Aulich, Kiss Ernő) közölte Görgeyvel a parancsot, aki bár nem értett egyet a tervvel de biztosította a küldöttség tagjait engedelmességéről.
- 1849. július 2.
Haynau támadását Görgey igen kemény csatában visszaverte. Ő maga is súlyos fejsérülést szenvedett. Görgey csapatával ezután észak felé fordult, megkerülő hadművelettel sikerült kijátszania Paszkievics seregét, majd sikeres manőverek után augusztus 9-én érkezett Aradra, hogy egyesüljön a többi csapattesttel.
- 1849. július 28.
Az országgyűlés elfogadta a nemzetiségi törvényt. Ezt megelőzően több tárgyalás történt a románokkal, egyezség született a szerbekkel is. A törvényt már nem tudták végrehajtani.
- 1849. augusztus 9.
Miután a magyar fősereg Dembinski vezényletével Szőreg mellett csatát vesztett, a fővezérséget Kossuth Bemre bízta. Bem augusztus 9-én Temesvárnál veszi át a parancsnokságot, ahol a magyar csapatok megütköztek Haynauval. A csatában elfogyott a tüzérség lőszere, Bem megsebesült, így a magyar sereg elvesztette az ütközetet.
- 1849. augusztus 13.
Kossuth a reménytelen helyzetben lemondott, a haditanács és a kormány Görgeyt teljhatalommal ruházta fel. Augusztus 13-án Görgey Világosnál Paszkievics seregei előtt letette a fegyvert.
- 1849. augusztus-szeptember
Utóvédharcok:
* Damjanich János augusztus 17-én Aradon,
* Dessewffy Arisztid augusztus 19-én Karánsebesnél,
* Vécsey Károly augusztus 21-én Borosjenőn tette le a fegyvert.
* Munkács augusztus 26-án,
* Pétervárad szeptember 5-én,
* végül a komáromi erődrendszer október 2-án nyitotta meg kapuit. (Klapka György elérte, hogy a várvédők sértetlenül távozhattak.)
- 1849. október 6.
Haynau parancsára ezen a napon Aradon kivégeztek tizenhárom honvédtábornokot, és ugyanezen a napon Pesten kivégezték Batthyány Lajost is.
Párizsban kitört a forradalom. A pozsonyi diétán az ellenzékiek elérkezettnek látták az időt a cselekvésre.
- 1848. március 3.
Kossuth elmondta híres felirati beszédét:
* az Ellenzéki Nyilatkozat azonnali elfogadását követelte,
* alkotmányt követelt a Habsburg Birodalom örökös tartományainak is.
- 1848. március 13.
Bécsben kitört a forradalom. Metternich megbukott, a császár ígéretet tett az alkotmányra, sajtószabadság lépett életbe.
- 1848. március 14.
A bécsi forradalom hírére a főrendek elfogadták a március 3-i felirati javaslatot, és elhatározták, hogy Bécsben országgyűlési delegáció fogja azt átadni a királynak.
- 1848. március 15.
A bécsi forradalom hírére a pesti fiatalok a cselekvés útjára léptek. Reggel a Pilvax kávéházból indultak el történelmi útjukra.
* Először az egyetemeketjárták végig.
* Lefoglalták a Landerer és Heckenast nyomdájának egyik gépét, és kinyomtatták a Nemzeti dalt és a tizenkét pontot.
Tizenkét pont:
1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.
2. Felelős minisztérium Buda-Pesten.
3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés, képviselet egyenlőség alapján.
7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék.
9. Nemzeti Bank.
10. A katonaság esküdjön meg az alkotmányra, a magyar katonákat ne vigyék
külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
12. Unió, vagyis Erdélynek Magyarországgali egyesítése.
* A Nemzeti Múzeum előtt nagygyűlést tartottak.
* A pesti városháza elé vonultak és a városi tanáccsal elfogadtatták a tizenkét pontot. Igy a petíció mint Pest város követelése mehetett Pozsonyba.
* Megalakult a Közbátorsági Bizottmány. Elnöke Irányi Dániel lett.
* A tömeg Budára vonult, hogy a Helytartótanács engedje szabadon a sajtóvétség miatt fogva tartott Táncsics Mihályt, és engedélyezze a Nemzetőrség szervezését.
A tömeghez ekkor már csatlakozott Nyáry Pál, Klauzál Gábor és a liberális
nemesség más képviselői.
* Táncsicsot lelkes diadalmenet kísérte Pestre.
* Este a Nemzeti Színház díszelőadást tartott.
- 1848. március 17.
Az uralkodó nádori hatalommal ruházta fel István főherceget, aki a király szóbeli beleegyezésével Batthyány Lajost nevezte ki Magyarország első felelős miniszterelnökévé.
A Batthyány-kormány tagjai:
Batthyány Lajos miniszterelnök
Széchenyi István (közmunka és közlekedésügy)
Eötvös József (vallás- és közoktatásügy)
Szemere Bertalan (belügy)
Klauzál Gábor (földművelés, ipar és kereskedelem)
Kossuth Lajos (pénzügy)
Deák Ferenc (igazságügy)
Mészáros Lázár (hadügy)
Esterházy Pál (a király személye körüli)
- 1848. március 23.
Batthyány miniszterelnöki körlevélben elrendelte a jobbágyfelszabadítást, utólagos állami kárpótlással.
- 1848. március 28.
A március 28-i királyi leirat átdolgozásra javasolta az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium tervezetét, illetve az úrbéri törvényjavaslatot, amit azonban az országgyűlés nem fogadott el.
- 1848. április 11.
V. Ferdinánd szentesítette az új törvényeket. (áprilisi törvények)
- 1848. július 5.
Ekkor gyűlt össze az első népképviseleti országgyűlés Pesten.
- 1848. július 11.
Kossuth elmondta híres megajánlási beszédét. A legendás felkiáltás:
"megadjuk" kétszázezer újonc és 42 millió forint hitel megszavazását jelentette.
- 1848. nyár-ősz
Harc a szerb felkelők ellen.
- 1848. szeptember 5.
Széchenyit megrendült idegállapotban Döblingbe szállították.
- 1848. szeptember 11.
Jellasich horvát bán átlépte a Drávát, és a főváros felé nyomult. Batthyány beadta lemondását.
- 1848. szeptember 28.
Lamberg Ferenc császári biztost a pesti nép felkoncolta.
- 1848. szeptember 29.
A magyar csapatok fővezére, Móga János altábornagy Pákozd térségében legyőzte Jellasich hadseregét. Közben Jellasich tartalék hadoszlopát, amelyet Róth és Philipovics vezettek,
Perczel Mór és Görgey Artúr csapatai késztettek megadásra Ozoránál.
- 1848. október 3.
Az udvar elfogadta Batthyány lemondását. Ugyanakkor a törvények ellenére feloszlatta az országgyűlést. Jellasichot kinevezték teljhatalmú királyi biztossá.
- 1848. október 8.
A végrehajtó hatalmat ideiglenes jelleggel az Országos Honvédelmi Bizottmányra (OHB) ruházta a parlament. Elnöke Kossuth Lajos lett.
- 1848. október 6.
Bécsben ismét kitört a forradalom. A bécsi udvar Olmützbe költözött. Latour hadügyminisztert a bécsi nép meggyilkolta. A császári hadak főparancsnoka Windischgrätz herceg lett, aki a királytól teljhatalmat kapott a bécsi és a magyar forradalom leverésére.
- 1848. október 30.
Móga altábornagy vonakodott Jellasichot egészen Bécsig üldözni, mivel a határ átlépése már több lett volna, mint önvédelem. (A hadsereg nem kapott egyértelmű felhatalmazást az országgyűléstől.)
Október 30-án Kossuth közbelépésére mégis előrenyomultak, de Schwechatnál a császári sereg megállította őket. Kossuth a lemondott Móga helyett Görgey Artúrt nevezte ki a feldunai sereg
parancsnokává. Görgey ütőképes sereget kovácsolt a hadból.
- 1848. december 2.
Az udvarban lemondatták V. Ferdinándot, és helyébe Ferenc Józsefet ültették trónra. Az országgyűlés nem ismerte el törvényes királynak Ferenc Józsefet, mivel nem koronázta magát magyar királlyá.
- 1848. december 16.
Windischgrätz vezetésével kb. 44 ezer katona lépett országunk területére. A főváros felé tartó, túlerőben lévő sereggel Görgey nem vállalt csatát. Perczel Mór viszont, aki vállalta az ütközetet december 30-án csatát vesztett.
- 1848 vége
1848 utolsó napjaira világossá vált, hogy a főváros nem tartható. Az országgyűlés úgy döntött, hogy a képviselőházat és a kormányzatot Debrecenbe telepíti át, ami meg is történt.
Eközben Erdélyben Bem seregei visszafoglalták Kolozsvárt, majd 1849 elejénMarosvásárhelyt.
- 1849. január 5.
Windischgrätz bevonult Pestre. Hadjáratát győztesnek vélte, Batthyányt fogságba vetette, és hozzálátott az 1847-es állapotok restaurálásához. Ugyanekkor Görgey Vácott nyilatkozatot adott ki (váci nyilatkozat), amelynek célja az volt, hogy megőrizze a tisztikar egységét.
* Kész volt a király által szentesített alkotmányosságot minden külső ellenséggel szemben megvédeni,
* követeli a hadsereg szakszerű irányítását: hadügyi kérdésekben ne az OHB, hanem a hadügyminiszter (Mészáros Lázár) döntsön.
- 1849. január-február
Görgey északi hadjárata.
- 1849. február 9.
A piski csatában Bem legyőzte Puchner hadait.
- 1849. február 26-27.
Kápolna térségében az újonnan kinevezett főparancsnok, Dembinski összecsapott Windischgrätz seregével. A csata tulajdonképpen eldöntetlen maradt. A magyar had veszteségei nem voltak túl nagyok, de a sikertelenségért a tisztikar Dembinskit hibáztatta. (Dembinski valóban nem volt jó választás. A tisztikarral nem tudta elfogadtatni magát, nem tudta kihasználni csapattestei
erejét, parancsai egymásnak ellentmondóak voltak.)
A kápolnai csata következményei
Windischgrätz a csata után azt hitte, ez már a végső győzelem volt. Ezt isjelentette az uralkodónak. Ekkor az udvar kiadta az olmützi "oktrojált" (kényszerített) alkotmányt. Ennek értelmében Magyarország a központosított birodalom egyik tartománya. E manifesztum soha nem lépett életbe.
A tiszafüredi magyar táborban a tisztek Dembinski leváltását, Görgey ismételt kinevezését követelték. Szemere Bertalan kormánybiztos, majd Kossuth is belátták, hogy a fővezér csakis ő lehet. Az OHB mégis Vetter Antalt nevezte ki fővezérnek, aki egy csatavesztés és betegség után távozott beosztásából. Március végén Görgey került a seregek élére.
- 1849. március 11.
Bem serege beveszi Nagyszebent. Az ellenséges erők kimenekültek az országból:
Erdély felszabadult.
- 1849. április-május
A tavaszi hadjárat:
* április 2.: Gáspár Sándor győzelme Hatvannál.
* április 4.: Klapka és Damjanich győzelme Tápióbicskénél.
* április 6.: Isaszegnél a magyar fősereg is győzött.
Az udvar a vereség hírére Windischgrätz helyébe Welden táborszernagyot nevezte ki.
* április 10.: Görgey győzelme Vácnál.
* április 19.: Görgey győzelme Nagysallónál.
* április 26.: Komárom felmentése a császári ostrom alól.
* május 4-21.: Buda sikeres ostroma.
- 1849. április 14.
A Függetlenségi Nyilatkozat. A debreceni református Nagytemplomban kimondták a Habsburg-ház történelmünkben második trónfosztását. (Az európai diplomáciában a Függetlenségi Nyilatkozat inkább ártott a magyar szabadságharc ügyének, mivel sem a francia, sem az angol politikusok nem
kívánták a Habsburg-monarchia szétesését, a cárnak pedig jogalapot teremtett a beavatkozásra.)
- 1849. május eleje
Megalakult az új kormány:
Szemere Bertalan (miniszterelnök, belügyminiszter)
Batthyány Kázmér (külügyminiszter, földművelési, ipari, kereskedelmi miniszter)
Vukovics Sebő (igazságügy)
Csány László (közlekedésügy)
Horváth Mihály (vallás- és közoktatásügy)
Duschek Ferenc (pénzügyminiszter)
A honvédelmi miniszter Görgey lett, de nem hagyta ott csapatát, így átmenetileg Mészáros vezette a tárcát.
- 1849. május 9.
I. Miklós cár közzétette azt a nyilatkozatát, amelyben megígérte, hogy katonai segítséget nyújt Ferenc Józsefnek a magyar szabadságharc leveréséhez.
- 1849. június
Betört az országba az orosz Paszkievics herceg 200 ezer fős serege. A császári haderő ezzel egyidőben Haynau táborszernagy vezetésével lépett magyar földre. Görgey úgy tervezte, hogy a két ellenséggel külön-külön kell megmérkőzni. Miközben az oroszok benyomulását késleltetik, a komáromi erődrendszerre támaszkodva kell csapást mérni az osztrákokra és lehetőség szerint áttörni Bécs irányába.
· Áttörési kísérletek: június 16. Zsigrádnál, Sempténél (vereségek).
*Június 21.: Perednél győzelem, de az áttörést megakadályozza egy orosz segélycsapat.
* Június 26-án Kossuth elfogadja Görgey tervét a komáromi csapatösszevonásról.
* Június 28-án a honvédsereg vereséget szenvedett Győrnél.
A győri vereség hatására Kossuth új haditervet akar. Június 29-én egy Pesten tartott tanácskozáson elvetette a Komárom melletti csapatösszevonás tervét, és úgy határozott, hogy a sereg a kormányt fedezve Szeged irányába vonuljon vissza.
* Június 30-án egy háromtagú küldöttség (Csány, Aulich, Kiss Ernő) közölte Görgeyvel a parancsot, aki bár nem értett egyet a tervvel de biztosította a küldöttség tagjait engedelmességéről.
- 1849. július 2.
Haynau támadását Görgey igen kemény csatában visszaverte. Ő maga is súlyos fejsérülést szenvedett. Görgey csapatával ezután észak felé fordult, megkerülő hadművelettel sikerült kijátszania Paszkievics seregét, majd sikeres manőverek után augusztus 9-én érkezett Aradra, hogy egyesüljön a többi csapattesttel.
- 1849. július 28.
Az országgyűlés elfogadta a nemzetiségi törvényt. Ezt megelőzően több tárgyalás történt a románokkal, egyezség született a szerbekkel is. A törvényt már nem tudták végrehajtani.
- 1849. augusztus 9.
Miután a magyar fősereg Dembinski vezényletével Szőreg mellett csatát vesztett, a fővezérséget Kossuth Bemre bízta. Bem augusztus 9-én Temesvárnál veszi át a parancsnokságot, ahol a magyar csapatok megütköztek Haynauval. A csatában elfogyott a tüzérség lőszere, Bem megsebesült, így a magyar sereg elvesztette az ütközetet.
- 1849. augusztus 13.
Kossuth a reménytelen helyzetben lemondott, a haditanács és a kormány Görgeyt teljhatalommal ruházta fel. Augusztus 13-án Görgey Világosnál Paszkievics seregei előtt letette a fegyvert.
- 1849. augusztus-szeptember
Utóvédharcok:
* Damjanich János augusztus 17-én Aradon,
* Dessewffy Arisztid augusztus 19-én Karánsebesnél,
* Vécsey Károly augusztus 21-én Borosjenőn tette le a fegyvert.
* Munkács augusztus 26-án,
* Pétervárad szeptember 5-én,
* végül a komáromi erődrendszer október 2-án nyitotta meg kapuit. (Klapka György elérte, hogy a várvédők sértetlenül távozhattak.)
- 1849. október 6.
Haynau parancsára ezen a napon Aradon kivégeztek tizenhárom honvédtábornokot, és ugyanezen a napon Pesten kivégezték Batthyány Lajost is.